Ukrajnának és Magyarországnak is fáj Lengyelország új vétója, nem világos, hogy mi áll mögötte
szerkeszto 
„Egyelőre nem világos, mi a lengyel miniszterelnök célja a szerdán bejelentett újabb vétójával. A globális minimumadó blokkolásával Varsó most a pénzre váró Magyarországnak és Ukrajnának is odaszúrt. Ugyanis addig egyik sem kap pénzt Brüsszelből, amíg a négy egy kalap alá vett ügyről nincs írásos egyezség.
Lengyelország ellenállása miatt nem végeztek az uniós nagykövetek szerdán azzal az írásos eljárással, amelyben az Ukrajnának szánt uniós hitelt, a globális minimumadó ügyét, valamint a Magyarországnak járó uniós források, a Helyreállítási Alap és a Jogállamisági Mechanizmus ügyét rendezte volna. A varsói kormány most a korábbi ellenállását frissítette fel a globális minimumadó ügyében. Az ügy a mai brüsszeli uniós csúcs napirendjén landolt. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki a csúcstalálkozó előtt feldúltan nyilatkozott arról, hogy az adódöntés egy kalap alá került az ukrán hitellel. Ukrajna támogatása ugyanis Varsó első számú külpolitikai célja a háborúban.
„Ez egyfajta zsarolás egyes tagállamok részéről, amelyek megpróbálják összekötni a teljesen különböző dolgokat. Ez olyan, mintha az almákról és banánokról beszélnénk. A multinacionális cégeknek természetesen ott kellene adót fizetniük, ahol eladják a terméküket. Az Ukrajnának szánt segély ügye nem csak erkölcsi kérdés, hanem geopolitikailag is döntő pillanatban vagyunk. És senki nem használhatja zsarolásra Ukrajna megsegítését” – mondta az uniós csúcson Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök újságíróknak.
Budapestnek és Kijevnek is fájhat a váratlan lengyel lépés
Ez a lengyel vétó most Magyarország és Ukrajna számára is aggasztó. Kijev számára létfontosságú az, hogy az uniós segélycsomag első részlete január elején megérkezzen, az ország ugyanis a humanitárius katasztrófa szélén van az orosz bombázások miatt. A varsói fordulat pedig Magyarország számára is kellemetlen, hiszen a cseh elnökség múlt heti döntése miatt a négy ügyet csak együtt lehet rendezni. Vagyis a magyar pénzekről szóló megállapodást addig nem írják alá a nagykövetek, amíg Lengyelországot nem győzik meg. Viszont a magyar helyreállítási pénzek 70 százaléka is elveszhet, ha idén nem írják alá az alkut.
A lengyel PAP hírügynökség által idézett, eredetileg lengyelül elhangzott mondta szerint Morawieczki alig burkoltan Magyarországot is bírálta azért, mert az ukrán segély és a globális adóalku egy csomagba került. Arról beszélt, hogy vannak olyan országok, amelyek kezdetektől ellenezték Ukrajna megsegítését, de más ügyek mögé bújtak.
„Egyes országok, amelyek a kezdetektől nem akarták segíteni Ukrajnát, más ügyek mögé bújtak. Rá kellett bírnunk ezeket az országokat Ukrajna megsegítésére. Ez a mechanizmus eléggé vacak és gyenge lábakon áll” – mondta Morawiecki Brüsszelben lengyel újságíróknak.
A belpolitikának vagy Berlinnek akart üzenni a lengyel kormányfő?
A Népszava cikke szerint csütörtökön vehetik ismét napirendre a kérdést. Az Euronews próbálta kideríteni, mi állhat a lengyel vétó mögött. A kérdéseinkkel megkerestük az állandó képviselet szóvivőjét. Ő a miniszterelnök fenti válaszait küldte el magyarázatul. Brüsszeli uniós és lengyel forrásaink sem látják világosan, miért vétózott most Varsó, ha idén év közben egyszer már elfogadta ugyanezt a tervet. Többekkel beszélve az alábbi magyarázatok rajzolódhatnak ki reálisan:
– Erődemonstráció: a lengyel kormányban feszültség van a kisebbik kormánypárt, illetve annak igazságügyi minisztere, Zbigniew Ziobro és a Jog és Igazságosság Párt között. A radikális jobboldali Ziobro rendszeresen bírálja a kormányt azért, mert az szerinte nem lép fel erélyesen Brüsszellel szemben. Ő korábban többször azzal vádolta Ursula von der Leyent, hogy becsapta a lengyeleket az uniós források ügyében.
– Jelzés az uniós források ügyében: Varsóban a kormánykörökben nagy az elégedetlenség amiatt, hogy a korábbi alku ellenére sem érkeznek még uniós források a helyreállítási alapból. Ennek a teóriának ellentmond az, hogy szerdán Varsóban jogszabályokat módosítottak azért, hogy hozzáférjenek a 35 milliárd euróhoz. Vagyis ebben az ügyben az akadályok már lényegében elhárultak a vétó előtt.
– Jelzés Németország felé: Lengyelországban a kormányzati körökben komoly elégedetlenség alakult ki a közelgő választások előtt Németországgal szemben. Berlin idén ismét visszautasította azt, hogy kártérítésről tárgyaljanak a Második Világháború miatt. És Olaf Scholz állítólag szkeptikus a lengyelek számára kulcsfontosságú kérdésben, Ukrajna későbbi uniós tagságát illetően is.
Ennek a verziónak viszont az mond ellent, hogy az ukrán hitel késleltetése Lengyelország számára kínosabb, mint Berlin számára. Ezért egyelőre nem világos, mit is szeretne Varsó elérni a vétóval. Az azonban igencsak furcsa, hogy két stratégiailag fontos partnert, Ukrajnát és Magyarországot is kínos helyzetbe hozzák a lépéssel.
EU-csúcs: napirenden a gázárplafon ügye
Az uniós csúcson egyébként a hivatalos napirend szerint az energiaválságról tárgyalnak az uniós állam és kormányfők. Azonban elemzők szerint kevés esély van arra, hogy egyezség szülessenek a gáz árának korlátozása ügyében. Ugyanis vita van az árplafon szintjéről, az aktiválás és módjáról és az alkalmazás időtartamáról is.
„Világos üzenetet kell küldeni a piacoknak és Oroszországnak is, hogy nem engedjük a gáz fegyverként való használatát, mert ennek az árát a polgáraink és az iparunk fizeti meg” – mondta a görög miniszterelnök, Kiriakosz Mitszotakisz.
A lengyelek ebben az ügyben is ellentétes oldalon vannak a németekkel, akik a hollandokkal együtt vonakodnak a gázárplafon ötletétől. A cseh elnökség azonban elszánt, Petr Fiala miniszterelnök azt mondta, hogy akár minősített többséggel is keresztülvinnék a javaslatot a cseh elnökség – vagyis az év – vége előtt. (Hallatlan lenne, ha a többségi döntéshozatalban Németországra kényszerítenének bármit is.)
Belga miniszterelnök: Európa elveszítheti az iparát
A csúcstalálkozón arról is szó van, hogyan válaszoljon az EU az amerikai inflációellenes csomagra. Ez ugyanis hátrányosan érinti az európai ipart. A bizottság újabb közös hitelfelvétellel segítené a hazai szereplőket, de néhány tagállam vonakodik ettől.
„Európa eljutott arra a pontra, amikor elveszítheti az iparát. És ma nincs közös válasz erre. Inkább azt látjuk, hogy a tagállamok a saját megoldásaikat alkalmazzák, ahol az jár jobban, akinek mélyebb a zsebe. Néhány ország ezt gondolja most, de néhány hónap múlva mindenki a lehetőségei végére ér majd” – mondta Alexander De Croo belga miniszterelnök Németországra utalva.
A csúcstalálkozón várhatóan megítélik a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovina számára. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli az uniós csúcson, ő ezúttal sem áll meg, hogy válaszoljon a riporterek kérdéseire.”
Címlap fotó: Olivier Matthys/Copyright 2022 The AP. All rights reserved
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
