szerkeszto 
„Újfajta tengeri algafarmokkal kísérleteznek a belga partoknál. A szélfarmok közelében létrehozott telepeket robotokkal felügyelnék. A kutatók szerint azonban ahhoz, hogy a tápanyagokban gazdag növény elterjedjen, több támogatásra és rendezett jogi háttérre is szükség van.
A Genti Egyetem kutatói egy szélfarm közelében kezdtek alganyésztésbe. Ezen a területen ugyanis tilos hajózni és halászni is, így a növények zavartalanul fejlődhetnek. Szerintük az alga kiutat jelenthet a jövő élelmiszerválságaiból, hiszen az előállítása olcsó, a tápértéke viszont magas. Ehhez azonban több támogatásra és jogi változásokra is szükség van európai szinten. Hiszen jelenleg nem mindenhol ismerik el élelmiszerként a növényt.
„Ahhoz, hogy ez az ágazat fejlődjön, egyszerűsíteni kell a jogszabályokat, például élelmiszerként kell elismerni a hínárokat. És anyagi forrásokra van szükség ahhoz, hogy az európai üzemek helyi fajtákat termeszthessenek azok saját természeti környezetében” – mondta Jessica Knoop, a Genti Egyetem kutatója.
A projektben holland, dán, német és görög befektetők is részt vesznek. A farmot az Európai Bizottság és magánbefeketetők finanszírozzák. A szélfarmok üzemeltetői is érdekeltek az együttműködésben, azonban az ilyen tengeri gazdaságokhoz új technológiára, robotokra is szükség lesz.
„Nagyon sok start-up foglalkozik azzal, hogy kinyerjék az algából azokat a hasznos anyagokat, amelyekre szükség van: élelmet, vagy állati takarmányt, kozmetikumokat, vagy gyógyszeralapanyagokat is készítenek. Ha a parttól 50 kilométerre építünk algafarmot, felmerül a kérdés, hogyan fogjuk azt felügyelni. Már vannak olyan cégek, amelyek ehhez építenek tengeri robotokat” – mondta Olivier de Clerk, a Genti Egyetem kutatója.
A tengeri szélerőműveknél folyó algatenyésztés a kutatók szerint segítheti visszaállítani az élővilágot is.”
Címlap fotó: Robert F. Bukaty/Copyright 2021 The AP.
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 
