szerkeszto 
„Az Ifjúság útján található Nővérszálló helyén speciális, magas egyetemi tudást igénylő kutatóközpont jöhet létre. Eddig a beruházást egy jogszabály is akadályozta.
Decemberben került az illetékes pécsi önkormányzati bizottság elé a Pécsi Építési Szabályzat azon módosítása, amivel elhárulhat az akadály a Pécsi Tudományegyetem egyik fontos beruházása elől. Azt követően, hogy az elmúlt hónapokban már nekiláttak újra a 400 ágyas klinika mellett található orvosi kollégium felújításának, hamarosan a szomszédságában található Nővérszálló helyén is új létesítmény jöhet létre. A hivatalos városházi információ szerint azonban a jelenlegi előírt beépítési mód hátráltatta a beruházást, így várhatóan adottságtól függő beépítési módra változik a terület övezeti előírása.
A projekt nem volt előzmények nélküli, hiszen a Pécsi Tudományegyetem (PTE) orvosi karának a dékánja, Nyitrai Miklós két évvel ezelőtt az akkor még épülő új orvosi kari tömb bejárásán újságíróknak bemutatta a Campus 2.0 elnevezésű, komplex campus-rekonstrukció tervet, amelynek részeként több intézményt is megújítanak, átalakítanak.
Ezek között említette meg a Nővérszállót is, amiben úgynevezett Omikai Kutatások Központja jönne létre.
A Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK) 2021–2026-os stratégiájában szerepel is a projekt, amely kapcsán úgy fogalmaznak, hogy a központ létrehozásának célja a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában egyedülálló műszerezettséggel és szakmai kompetenciával rendelkező, orvosbiológiai kutatást és diagnosztikát országosan támogató központi laboratóriumok további fejlesztése és bővítése. Kiemelt hangsúlyt fektetnek a genomika, bioinformatika és egyéb omikai területek mellett az újonnan létrehozandó egyetemi Biobank és Biobank-adat Központra, amely azért is fontos, mert a PTE, illetve a SzKK a Biobank and Biomolecular Resources (BBMRI-ERIC) európai kutatási infrastruktúrához csatlakozó magyar konzorcium alapító tagja.
A szakemberek a központ kiemelt feladatai között a klinikai egységek szakmai és technológiai támogatását, valamint helyi érdekeltségű biotechnológiai vállalkozásokkal történő együttműködést is kiemelték.
Egyébiránt a nagyszabású, a teljes campusfejlesztési program nagyjából 8–10 év alatt fejeződhet be, aminek a végén szinte a teljes egyetemi intézményhálózat megújulhat, részben köszönhetően a korábbi pécsi városvezetés és a kormány között megkötött Modern Városok Program megállapodásnak. Érdekesség, hogy a jelenleg regnáló pécsi városvezetésről egyébként azt nyilatkozta korábban a MVP-ért felelős kormánybiztos, hogy a város jelenlegi polgármestere volt az egyetlen a megyei jogú városok közül, politikai hovatartozástól függetlenül, aki nem kereste fel őt.
Ez annak fényében is különös, hogy az egyetemi fejlesztéseknek ugyanakkor komoly hatásai vannak a város gazdaságára és közéletére is, hiszen egyrészt a külföldi hallgatók több milliárd forint értékben költenek Pécsen, fizetnek a szolgáltatásokért, a tanulmányaikért, másrészt a PTE fejlesztései a magas hozzáadott értéket képviselő cégek letelepedését is elősegíthetik és a magasan képzett munkaerő pedig helyben találhat így munkát.
Címlap fotó: bama.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 