„A folyamatosan felerősödő orosz dróntámadások komoly nehézségek elé állítják Ukrajnát, hiszen a rendszeres áramkimaradások és a fűtésrendszer meghibásodása keserves pillanatokat okoz a lakosságnak. Van azonban egy kevéssé ismert fegyver, amely idáig eredményesen hatástalanította az iráni gyártmányú drónokat. Problémát jelenthet ugyanakkor, hogy a szükséges lövedékeket Svájcban gyártották hozzá, akik a semlegességre hivatkozva visszatartják a német exportot Ukrajna felé. Az Egyesült Államok keresi a megoldást.
Ukrajna annyi iráni gyártmányú drónt hatástalanít, amennyit csak Oroszország az infrastrukturális létesítmények ellen indít – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki hozzátette: csak a meglepetésszerű szilveszteri támadáskor 80 légi járművet semmisítettek meg az ukrán csapatok Kijev felett.
Rendben, drón, de mi lehet a titok?
A Politicónak nyilatkozó ukrán tisztviselők és kijevi tanácsadók szerint nagyrészt a német gyártmányú Gepard rendszernek köszönhető az ukránok sikere.
A Flakpanzer Gepard egy, az 1970-es években kifejlesztett német önjáró légvédelmi gépágyú. A főfegyverzete két 35 milliméteres gépágyú, amelyet egy teljesen körbeforgatható lövegtorony két oldalára helyeztek el.
Berlin az elmúlt évben 30 Gepardot küldött Ukrajnába, és idén további hét járművel támogatták Kijevet. A fegyver, amely lényegében egy lánctalpas járművön elhelyezett légvédelmi ágyú, mozgó légvédelmi rendszert biztosít Ukrajnának, amely kulcsszerepet játszik az orosz drónok és rakéták megsemmisítésében.
Szüksége is van Ukrajnának ezekre a rendszerekre, hiszen a Kreml továbbra is támadja az ukrán erőműveket és energetikai létesítményeket. A légitámadások sötétségbe borították a fővárost, Kijevet és egyéb nagyvárosokat is, emellett több tízezer ember maradt fűtés nélkül a téli hidegben. Szeptember óta az ukrán légvédelem 540 iráni kamikaze drónt semmisített meg Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője szerint.
A Gepard a drónok és a cirkálórakéták ellen is hatékony védelmet nyújt, de ez a fegyverarzenál, amelyet a szárazföldi erők légvédelmére szánnak, nem elegendő
– fogalmazott Ihnat.
Tekintettel a drónok és rakéták fenyegetésének mennyiségére, az ukrán erőknek továbbra is drága légvédelmi rakétarendszerek széles palettáját kell használniuk, mind a régebbi, szovjet korszakból származó fegyvereket, mind pedig a nyugati szövetségesek által küldött újabb típusú radarrendszereket.
Konfliktusok és porszemek a gépezetben
Bár a Gepard kivételesen hatékonynak bizonyult az orosz támadások visszaverésében, akadt egy problémája Kijevnek. A német rendszerhez szükséges lövedékek nagy részét Svájcban gyártották, az ottani kormány azonban semleges státuszára hivatkozva megtagadta, hogy Németország újra exportálja ezeket a lövedékeket Ukrajnába.
Christine Lambrecht német védelmi miniszter októberben levélben kérte a svájci kormányt, hogy küldjön 12 400 darab svájci gyártmányú lőszert Ukrajnának, de ezt a kérést elutasították. Decemberben a német Rheinmetall vállalat közölte, hogy új gyártósoron kezdi meg a 35 mm-es lőszerek gyártását, bár az első lövedékek csak az év későbbi szakaszában állnak majd rendelkezésre.
A hazai ipari kapacitás hiánya a háború kezdete óta egyre inkább aggasztja a nyugati kormányokat. Ennek eredményeképpen az Egyesült Államok és európai szövetségesei sietve azon dolgoznak, hogy azonosítsák azokat a lőszereket, amelyeket esetleg ki tudnának vonni a régebbi készletekből. Emellett fontolóra veszik, hogyan kezdjék el az erőforrások összpontosítását, mivel az ukrajnai háború továbbra is kimeríti a NATO raktárait.
Az Egyesült Államok keresi a megoldást
Washingtonban zárt ajtók mögötti tárgyalások kezdődtek a hidegháborús lőszerek előszedéséről és annak korszerűsítéséről, oly módon, hogy azok hasznosak legyenek Kijev számára – állítja egy, a megbeszéléseket ismerő személy, aki a Politicónak beszélt a történtekről. Az egyik ilyen program már megkezdődött: a régóta „nyugdíjazott”, amerikai gyártmányú HAWK légvédelmi rendszerek rakétái megkapják a szükséges frissítéseket ahhoz, hogy harcba küldhessék őket.
Az Egyesült Államok továbbá arra is keresi a megoldást, hogy az iráni drónok utánpótlását már a forrásnál elfojtsa. Erről Adrienne Watson, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője beszélt a lapnak:
Keressük a módját annak, hogy szankciókkal, exportellenőrzéssel és olyan magáncégekkel való megbeszélésekkel, amelyek alkatrészeit felhasználták a gyártásban, célba vegyük az iráni dróngyártást, valamint felmérjük, hogy milyen további lépéseket tehetünk az exportellenőrzés terén
– mondta a szóvivő.”
Címlap fotó: A Flakpanzer Gepard, egy német önjáró légvédelmi gépágyú. Fotó: Axel Heimken / AFP
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
