Kína egy világos stratégiát követ az elmúlt évtizedekben, amelynek három pillére van, így igyekszik konzekvensen megtörni az USA világhatalmi hegemóniáját.
– Az első pillér (1989-2008) az amerikai befolyás szép lassú tompítása az ázsiai térségben.
– A második pillér (2008-2016) a pénzügyi válságot követően az ázsiai kínai hegemónia alapjainak lerakása.
– A harmadik pillér (2016-) egybeesik a Brexittel és a Trump- adminisztrációval, valamint a rossz nyugati járványkezeléssel. Ebben a legutolsó szakaszban Kína arra törekszik, hogy kiszorítsa az USA-t, és egyszerűen elnyomja Amerika globális vezető szerepét.
Kína látványosan kiterjeszti befolyását
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon. Afrika bővelkedik az értékes ásványkincsekben (például lítium, nikkel, kobalt), de ebből mégsem képes profitálni, ugyanis a fejlettebb országok – főként az USA és Kína – kizsákmányolják a kontinenst, amelynek kapcsán ezen nyersanyagokat olcsón megvásárolják, hazaszállítják, majd otthon feldolgozzák .
Kína növekvő politikai befolyása, a törekvés a szuperhatalommá válásra így most erősebb, mint valaha. A nagyjából 19 ezer milliárd dolláros GDP-vel rendelkező ország politikai ambíciói mindenesetre súlyos aggodalmat okoznak a mára kialakult globális világrendet támogató elit köreiben.
Ezen felül Kína előnye, hogy szinte monopóliummal rendelkezik ritkaföldfémek terén. A 6. ábra mutatja a globális ritkaföldfém-készleteket 2021-ben.
6. ábra: A globális ritkaföldfém készletek 2021-ben. Forrás: Statista.
Mindemellett a globális bányatermelésből való részesedése is Kínának a legnagyobb, így a világpiacon forgalmazott, sokszor kulcsfontosságú fémek, alapanyagok és elemek döntő részét ők bányásszák.
Az USA piaci részesedése ebben a tekintetben relatíve alacsony. A globális bányatermelésből való részesedést a 7. ábra szemlélteti.
7. ábra: Részesedés a globális bányatermelésből. Forrás: Statista.
A feltörekvő hatalmakat – mint Kína – főszabály szerint ellensúlyozó koalíciókkal lehet gátolni. A folyamatban lévő gazdasági-politikai turbulenciák tükrében, hangsúlyosan a dél-ázsiai régióban itt lehet az ideje, hogy India és a G7-ek stratégiai, politikai és gazdasági szövetségeket építsenek ki, hogy helyreállítsák a globális erőegyensúlyt a régióban.
A BRI a jelenlegi formájában fenntarthatatlan
A BRI (Belt and Road Initiative, Új Selyemút, Egy övezet, egy út kezdeményezés) ugyanakkor nem olyan jövedelmező, mint azt sokszor állítják.
Hat országban (Vanuatu, Indonézia, Mianmar, Tádzsikisztán, Pakisztán, továbbá Magyarország) nem tudott elegendő bevételt termelni ahhoz, hogy a költségeket igazolják. Mongóliában és Azerbajdzsánban a projektek ugyanazzal a problémával szembesültek a bruttó nyereség ellenére.
Kína sajátságos adósságcsapdája
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon. Kína reálgazdasága az elmúlt évtizedben elismerésre méltó növekedést produkált, mára pedig a nemzetközi fejlesztésfinanszírozás egyik globális szereplőjévé és a világ legnagyobb hivatalos hitelezőjévé is vált. Az elmúlt néhány évtizedben a kínai kormány és az állami tulajdonú bankjai globális szinten kiterjesztették a jelenlétüket.
A BRI leendő kedvezményezettjei közül így többen kénytelenek voltak forrásokat átutalni adósságaik kiszolgálására. Erre jó példa Ecuador és Zambia. Ecuador legértékesebb exportcikkének – az olajnak – a 80 százalékát Kína megtartja, hiszen az országban sok szerződést kőolajban fizetnek vissza, nem pedig dollárban. Zambiában pedig, ahol a kínai hitelezők birtokolják az adósság egyharmadát, Kína egyszerűen átvette a bányászati eszközöket, mint fedezetet.
A Világbank adatai is érdekes képet festenek le a Kínával szemben súlyosan eladósodott országok tekintetében. A Kínával szemben leginkább eladósodott országok többnyire Afrikában találhatók, de találunk még ilyen országokat Közép-Ázsiában, Délkelet-Ázsiában, valamint a csendes-óceáni térségben is.
Kína tovább terjeszkedik Afrikában, de a kontinens még nincs adósságcsapdában
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon. Kína az elmúlt évtizedben 25 gazdasági, kereskedelmi együttműködési övezet létrehozásával 16 afrikai országban épített ki nagy infrastrukturális projekteket. Az adatok viszont azt mutatják, hogy nem Afrika egésze néz szembe jelenleg óriási kínai adósságcsapdával, sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy egy-egy afrikai országnak van kiugró mértékű adóssága Kínával szemben.
Ez az arány akkor döbbenetes, ha figyelembe vesszük, hogy ezen országoknak a világ többi országával szembeni kétoldalú adósságaik összesen 24 százalékát teszik csak ki összadósságuknak.
A témával foglalkozó elemzésünk ötödik részét hamarosan megjelentetjük, amelyből kiderül többek közt, hogy a kínai BRI világszerte jelentős kikötői, vasúti és szárazföldi infrastruktúra kiépítésének finanszírozását célozza. Mindez jelentős adósságnövekedéssel jár: a TOP öt Kínának eladósodott ország: Pakisztán, Angola, Etiópia, Kenya és Srí Lanka.”
Címlap fotó: reuters.com
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
