„Nem csak az új technológia fejlesztésére kell összpontosítanunk, hanem arra is, hogy a már meglévő technológiákat innovatív, újszerű módon alkalmazza a haderő a védelmi és támadó funkciókra – mondta Sándor Zsolt altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese a „Drone Day” elnevezésű konferencián, a szentendrei Görgey Artúr laktanyában, február 14-én, kedden.
[merimag_video media_type=”external_media” title=”” author=”” url=”https://youtu.be/B_NvQleWLF8″ upload=”” cover=”” controls_color=”” width=”” height=”” align=”none” block_id=”element-63f328d1f1d5a” __fw_editor_shortcodes_id=”bd1f10b30b34f1ef2d97677166b636d0″ _fw_coder=”aggressive”][/merimag_video]Az MH Kiber- és Információs Műveleti Központ, valamint a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének Drón Tagozata szervezésében, a rendvédelemben és a civil szférában jelenleg használatos drónok, szabályok, rendszerek bemutatására törekvő konferencián – amit Farkas Bertalan nyugállományú dandártábornok, az első magyar űrhajós nyitott meg – Sándor Zsolt altábornagy úgy fogalmazott:
„Az elmúlt időszak konfliktusai rávilágítottak arra, hogy a pusztán katonai célra tervezett és a létrehozott drónok mellett milyen széleskörűen lehet alkalmazni a jelenleg piacon lévő civil drónokat, új típusú megközelítéssel az élet mennyi területén lehet ezeket hasznosítani, és milyen károkat tudnak okozni. Azt gondolom – amellett, hogy magával a technológiával foglalkozunk – mindenféleképpen foglalkozni kell azzal, hogy a már meglévő technológiákat milyen innovatív, új megoldásokkal tudjuk alkalmazni a haderőn belül, akár védelemre, akár támadó funkcióra” – mondta a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese, kiemelve: ahhoz, hogy a Magyar Honvédség és a társfegyveres erők elsődleges küldetését, a magyar emberek biztonságát és az ország védelmét garantálni tudjuk, górcső alá kell venni a már meglévő, elérhető technológiák védelmi rendszerekben történő használati lehetőségeit is.
Balogh Péter ezredes, a társszervező MH Kiber- és Információs Műveleti Központ központparancsnoka kiemelte: örömmel tölti el, hogy ilyen sokan érdeklődnek a dróntechnika iránt. „Felmerülhet önökben a kérdés, hogy a központ és a dróntechnika miként csatlakozik egymáshoz? Pusztán csak annyiban, ahogy a többi katonai és civil szakmában, ahol ilyen eszközöket használnak: léteznek kényelmi funkciók és olyan funkciók is, amelyek ellenünk használhatók. Mivel a vezérlés- és irányítástechnikában ezek a pilótanélküli repülőeszközök illeszkednek a kibertérhez, teljesen nyilvánvaló, hogy itt megjelenik a mi szerepünk, kihasználva ezeknek az eszközöknek az előnyeit, illetve, hogy felkészítsük a saját erőinket az ellenük való tevékenységre” – húzta alá az ezredes.
[merimag_video media_type=”external_media” title=”” author=”” url=”https://youtu.be/oT_sC_bV56s” upload=”” cover=”” controls_color=”” width=”” height=”” align=”none” block_id=”element-63f328d1f1d5a” __fw_editor_shortcodes_id=”991ec542602b0ed08a5ff04bffcdabbb” _fw_coder=”aggressive”][/merimag_video]Dr. Porkoláb Imre dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium védelmi innovációért felelős miniszteri biztosa az innovációról és annak tágabb környezetéről szóló konferencianyitó előadásában leszögezte: a dróntechnológia messze túlnyúlik a honvédelmi tárca területén, ezért nagyon örül, hogy az oktatásból, az iparból és egyéb területekről is érkeztek szakemberek a Drone Day eseményre, amelynek alapvető fontosságát az együtt gondolkodásban látja. „Méltán lehetünk büszkék arra a fajta tudásbázisra, amellyel Magyarországon rendelkezünk, és ami szerintem nagyon jó alapot teremt arra, hogy egy mai korban – nyilván egy felfokozott tempóban – tovább tudjunk lépni. Ehhez keresünk társakat, ehhez keressük az ipar, az oktatás és mindenféle egyéb szövetség segítségét” – mondta, hozzátéve: a nemzetközi környezet egyre kiszámíthatatlanabbá és bizonytalanabbá válik. Az orosz-ukrán háború mellett a koronavírus-járvány újabb és újabb hullámai, valamint az energiaválság komplett iparágakat állít megoldandó feladatok elé Európa-szerte, miközben valamilyen szinten a haderőnek is választ kell adnia a felmerülő problémákra. „Ez is mutatja, hogy az a fajta döntéshozatali opció, az a fajta vezetői eszköztár, amivel katonai színtéren rendelkezni kell, óriási mértékben kiszélesedik. Sőt, nem csak erről van szó, hanem a vezetőink iránymutatásaiból is látszik: a változások tempója hihetetlen módon felgyorsul” – jelentette ki dr. Porkoláb Imre dandártábornok, aki a NATO DIANA (Észak-Atlanti Védelmi Innovációs Akcelerátor) innovációs hálózat munkájáról is beszélt.
Farkas Bertalan nyugállományú dandártábornok, asztronauta honlapunknak nyilatkozva a dróntechnika megítélésének pozitív irányba történő elmozdulását értékelte. „A folyamat megkezdődött: már nem csak negatív kontextusban gondolunk a dróntechnikára. A dolog legfontosabb része az, hogy a működése legyen maximálisan szabályozva. Tudni kell, hogy mi az, amit meg szabad csinálnia azoknak, akik a honvédség számára foglalkoznak drónokkal, és mit tehetnek azok az érdeklődő felnőttek és gyerekek, akik vesznek maguknak vagy ajándékba kapnak drónt. Volt pilótaként tudom, hogy milyen kellemetlen problémát jelenthet a repülőgépvezetők számára, amikor szabadjára engedik a drónokat. Egyúttal azt kell mondanom: a drónok a nagyobb nyilvánosság – tehát nem a katonai-hadászati feladatok – számára hamarosan olyan újszerűek lesznek, hogy azok hihetetlen módon segítik majd az emberek közlekedését, a csomagszállítást, a természetvédelmet, illetve akár olyan helyekre is eljuthatnak, ahova ember nem” – mondta.
Az egésznapos rendezvényen nem csak előadásokat hallgathattak az érdeklődők; statikus és dinamikus bemutatókat is szemügyre vehettek.”
Címlap fotó: Nagy Gábor
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
