szerkeszto 
„A február eleji rekorderősségű széllel érkezett vihar nem csak a lakott területeket sújtotta, de nagy pusztítást végzett az erdőkben is. Somogyban főként az akácosok mutatnak lesújtó képet, de a szakember szerint ennek az időjáráson kívül más okai is vannak. Azt mondják, kihasználatlan érték hever az erdő mélyén farönkök formájában.
A kaposvári Tóth István növényvédelmi szakmérnök rendszeresen tart zöldkönyves tanfolyamokat, ahol egyebek mellett szó esik arról is, hogy a növényvédelmi munkák előtt a kockázati tényezőket is fel kell tárni, így az erdőkre is gondot kell fordítani. A hallgatóságból többen jelezték neki, hogy áldatlan állapotok uralkodnak egyes somogyi erdőkben. Több megdöbbentő fotót is kapott a pusztulás mértékéről, és nem hagyta nyugodni az ügy, ezért személyesen is utánajárt. Megfordult Kisasszond határában, Tab és Marcali közelében, ahol nem egyedi eset, hogy tűzifának nagyon is megfelelő, comb és derék vastagságú akácfatörzsek és vastag ágak százszámra hevernek a földön. Több száz hektár akácosról van szó, amelyekben a veszteség óvatos becsléssel is milliós nagyságrendűre tehető.
– Egyértelmű, hogy itt a ki nem termelt érték veszteségével találkozhatunk – mondta Tóth István. – Ez a veszteség azért is figyelemreméltó, mert manapság egy köbméter tűzifa ára 30 ezer forint. Megjegyzem, a száraz hulladékfa kitermelését, elszállítását bonyolult bürokratikus eljárás sem akadályozza, kifejezetten egyszerű ügyvitelről van szó. Azonban a probléma leginkább a magánerdő-tulajdonosokat érinti, s köztük vannak olyanok, akik évtizedek óta nem jártak a területükön. Főként az ő figyelmüket érdemes felhívni arra, hogy mi lenne a teendőjük.
Ha egy területnek van gazdálkodója, akkor az ő kötelezettsége, hogy egy kárbejelentő űrlapon jelentse a kárt az erdészeti hatóságnak. Ha nincs erdőgazdálkodó, akkor erről a tulajdonos saját maga általában nem gondoskodik. A földön fekvő fa bejelentés nélkül is feldolgozható, de a félbetörött már nem, annak csak akkor lehet nekilátni, amikor néhány nap múlva a bejelentés jogerőre emelkedik.
– Ha nem dolgozzuk fel ezeket a fákat, akkor pazarlást követünk el – állította a somogyszobi Mocz András, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) elnöke. – A pazarlást nem engedhetjük meg magunknak, különösen, ha tömegével heverő fákról van szó. Ha magára hagyjuk a kidőlt fákat, akkor a korhadással, az úgynevezett lassú égéssel a szén hasznosítatlanul ugyanúgy visszakerül a légkörbe, csak évtizedekkel lassabban, mintha tűzifaként elégetnénk. Sőt, fafajtól függően a kidőlt fákból akár bútor is készíthető.
A Sefag Zrt. által kezelt erdőterületeken a vihar hatására jelentős károkat egyelőre nem tapasztaltak, felelték kérdésünkre. Ezzel együtt több már idős, beteg fa kifordult, félbe törött, illetve jelentős mennyiségű, a koronából származó kisebb-nagyobb vastagságú ág töredezett le. Az időjárás következtében kialakult útakadályokat igyekeztek eltakarítani, a károk felmérése jelenleg is folyik. Szeles, viharos időben fokozott figyelmet kérnek az erdőjáróktól.
Ha egy fa kidől, megtelepednek rajta a zuzmók, a mohák és az olyan korhadéklakó rovarok, mint a szú és a cincér. Azonban az akácfát a sajátos botanikai tulajdonságai miatt kevésbé támadják ezek a kártevők. Ezt bárki megtapasztalja, aki lever egy akácfa karót, mert az sokáig nem korhad el. A földön fekvő törzsek és vastag ágak feldarabolásával és elszállításával nem veszélyeztetjük az erdőre jellemző ökoszisztémát, illetve a biodiverzitást, vagyis az élőlények biológiai sokféleségét, felelte Tóth István érdeklődésére Keszthelyi Sándor biológus, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem (MATE) kaposvári campusának tanára. ”
Címlap fotó: Lang Róbert
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
