„Párizs, Róma és a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia után nemrégiben Budapesten is látogatást tett a kínai külügy tényleges vezetőjének tekintett Vang Ji államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatója. Korábban az Eurázsia Központ igazgatójára hivatkozva azt írtuk, hogy az államtanácsos egy magyar miniszterelnöki delegáció kínai utazását készíthette elő. Megkérdeztük a miniszterelnök sajtófőnökét, aki megerősítette, hogy Orbán Viktor valóban Kínába készül.
A miniszterelnök magánvacsora keretében fogadta, majd másnap Szijjártó Péterrel találkozott, és folytatott megbeszéléseket Vang Ji. Arról semmi nem derült ki, miről volt szó Orbán Viktor és a kínai államtanácsos között, Szijjártó Péterrel azonban közös sajtótájékoztatót is tartottak.
Intenzív magyar–kínai kapcsolatok
A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: a Magyarország és Kína között létrejött átfogó, stratégiai együttműködésből rendkívül sokat profitált a magyar gazdaság az elmúlt években. A tárca közleményében az ukrajnai háborúval kapcsolatban arról tájékoztattak, hogy a két ország a béke pártján áll, és készek együttműködni a világ többi békeszerető államával a konfliktus diplomáciai rendezése érdekében.
A kínai államtanácsos Budapesten közölte: Peking nagyra értékeli, hogy a magyar kormány „Kína-barát politikát” folytat, bizonyos ügyekben támogatást nyújtva a nemzetközi fórumokon. Azt is kijelentette, hogy Kína is kész segítséget nyújtani Magyarország szuverenitásának, biztonságának és fejlődésének érdekében.
A látogatás után Horváth Levente Kína-kutató, az Eurázsia Központ igazgatója, volt sanghaji főkonzul az Indexnek azt mondta, lehet, hogy Vang Ji államtanácsos egy magyar miniszterelnöki delegáció utazását készítette elő. De akár Hszi Csin-ping kínai államfő európai látogatása is esedékes lehet.
Horváth Levente emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már 2021 áprilisában meghívást kapott Kínába, ezt a Facebook-oldalán be is jelentette, de a kínai Covid-lezárások miatt nem valósult meg az út.
A miniszterelnök sajtófőnökétől e-mailben megkérdeztük:
- A Vang Ji kínai államtanácsossal folytatott megbeszéléseken szó esett arról, hogy Orbán Viktor Pekingbe látogasson? Ha igen, egy ilyen út mikor lehet esedékes, és pontosan mi lenne a célja?
- Van annak realitása, hogy Hszi Csin-ping kínai államfő Budapestre látogasson? Ha igen, egy ilyen látogatás mikor lehet esedékes, és pontosan mi lenne a célja?
Havasi Bertalan röviden válaszolt, közölte:
Orbán Viktor miniszterelnök kínai útja előkészítés alatt áll.
Azt nem tudtuk meg, pontosan mikor utazhat Kínába a miniszterelnök. Orbán Viktor 2017-ben és 2018-ban is járt az ázsiai országban. 2017-ben egy nemzetközi gazdasági fórumra utazott Pekingbe, majd 2018-ban részt vett az első Kínai Nemzetközi Import Expón, Sanghajban.
Azt is megkérdeztük a miniszterelnök sajtófőnökétől, de nem kaptunk rá választ, hogy Vang Ji kínai államtanácsos budapesti látogatásán született-e megállapodás arról, hogy Magyarország támogatja a kínai béketervet.
Megosztó a kínai béketerv
Budapestről az orosz fővárosba, Moszkvába indult tovább a kínai államtanácsos, majd az ukrajnai háború évfordulóján Peking egy 12 pontos béketervvel állt elő. Ezt még éppen Vang Ji lengette be a müncheni biztonságpolitikai konferencián.
A kínai külügyminisztérium által közzétett dokumentum szerint tiszteletben kell tartani az összes ország szuverenitását; fel kell adni a hidegháborús mentalitást; be kell szüntetni az ellenségeskedést; béketárgyalásokat kell folytatni; meg kell oldani a humanitárius válságot; meg kell védelmezni a civileket és a hadifoglyokat; biztosítani kell a nukleáris erőművek biztonságát; csökkenteni kell a stratégiai kockázatokat; elő kell segíteni a gabonaexportot, meg kell szüntetni az egyoldalú szankciókat; biztosítani kell az ipari és ellátási láncok stabilitását; továbbá segíteni kell majd a konfliktus utáni újjáépítést.
Oroszország üdvözölte a kínai béketervet, az Egyesült Államok és a nyugati szövetségi rendszerek országai azonban kétkedésüknek adtak hangot, és fenntartásokkal reagáltak. Az amerikaiak szerint ráadásul a kínaiak támadó fegyverek szállításáról egyezhetnek meg az oroszokkal. A pekingi hivatalos közlés szerint nincs szó ilyen megállapodásokról.
Emmanuel Macron francia elnök április elején utazik Kínába. A béketervről azt nyilatkozta, az a tény, hogy Kína vállalja a részvételt a béketeremtést célzó erőfeszítésekben, mindenképpen jó. Ugyanakkor felszólította Pekinget, hogy semmilyen fegyvert ne szállítson Oroszországnak.
Olaf Scholz bírálta Kína béketervét, a német kancellár szerint ugyanis a dokumentum nem tartalmaz egyértelmű állásfoglalást az oroszok kivonulásáról Ukrajna területéről.
Nem lehet Oroszország által diktált béke
– jelentette ki Olaf Scholz.
Magyar támogatás a kínai béketervnek
A magyar parlament tavaszi ülésszakának első napján napirend előtt szólalt fel Orbán Viktor, és hangsúlyozta, hogy az ukrajnai harcokat csak tűzszünettel lehet megállítani.
Ezért tűzszünet kell, és béketárgyalások kellenek. Magyarország minden nemzetközi fórumon a békét szorgalmazza, és úgy látom, hogy a világ többsége, nagy többsége is a békét támogatja. Magyarország nem szigetelheti el magát a világ nagyobbik részétől, amely békét akar
– fogalmazott a miniszterelnök, majd kijelentette, hogy kormánya fontosnak tartja és támogatja Kína béketervét.
Az Eurázsia Központ igazgatója az Indexnek azt mondta: Magyarország a keleti nyitás politikájával indította meg a nemzetközi kapcsolatok diverzifikálását, amely az elmúlt években nagy eredményeket ért el. Horváth Levente arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg egy világrendi átalakulást figyelhetünk meg, a megszokott unipoláris világrend multipolárissá alakul. Fontosnak nevezte, hogy Magyarország megfelelően pozicionálja magát az új világrendben, ehhez pedig feltétlenül szükséges, hogy az új világrend főszereplőivel jó kapcsolatot alakítson ki.”
Címlap fotó: Orbán Viktor és Hszi Csin-ping 2019. április 25-én. Fotó: Andrea Verdelli / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
