szerkeszto 
„A Chagos-szigetcsoportot katonai bázisként használja az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, lakóit 1968 és 1973 között kitelepítették.
Az 1960-as évek közepére Nagy-Britannia gyarmatbirodalmának föladása már felgyorsult. Ugyanakkor 1965-ben, ugyanabban az évben, amikor az Egyesült Királyság föladta Gambiát és a Maldív-szigeteket, új gyarmatot hozott létre. A Mauritiusszal való tárgyalások során a britek 58 kisebb szigetet szakítottak ki maguknak, és létrehozták belőlük a Brit Indiai-óceáni Területet.
1968 és 1973 között a szigetek lakosságát kitelepítették.
Ezen döntések oka a hidegháborúban keresendő. A Chagos-szigetek stratégiai jelentőséggel bírtak, hogy Nagy-Britannia biztosítsa jelenlétét az Indiai-óceánon. A legnagyobb szigetet, Diego Garciát például az amerikaiak bérelték a britektől, és katonai bázist hoztak létre itt. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a bázis kulcsfontosságú volt az Afganisztán és Irak elleni légicsapások terén, manapság pedig Kína terjeszkedése miatt kikerülhetetlen.
A szigetek lakóit Mauritiusra és a Seychelles-szigetekre telepítették ki. 2002-ben Nagy-Britannia állampolgárságot biztosított mindenki számára, aki a Chagos-szigeteken született, valamint a gyermekeiknek is.
Ma körülbelül háromezer chagos-szigeteki él a londoni Gatwick-repülőtérhez közel, a hatóságok pedig további ötezer érkezővel számolnak.
2017-ben az ENSZ a Nemzetközi Bíróságra hivatkozva szavazott arról a kérdésről, hogy az Egyesült Királyság teljesen dekolonizálja-e Mauritiust. Mindössze 15 ország támogatta Nagy-Britanniát. 2019-ben a Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy London továbbra is adminisztrációs tevékenységet folytat a Chagos-szigeteken, és kötelezte arra, hogy ezt minél előbb fejezze be.
2021-ben, amikor a Chagos-szigetek kapcsán határviták alakultak ki Mauritius és a Maldív-szigetek között, szintén a Nemzetközi Bíróságra hivatkoztak. Az ENSZ 2020-ban hivatalos világtérképén a szigetcsoportot Mauritius részeként ábrázolta. Amikor Nagy-Britannia elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót, Afrika politikusai jogosan tették föl a kérdést, hogy a britek mit keresnek még mindig a Chagos-szigeteken.
Korábban az Egyesült Királyság részéről az volt az indoklás, hogy akkor garantálja a szuverenitást, amikor Diego Garciára már nem lesz szüksége védelmi okokból. 2022 szeptemberében Liz Truss akkori brit miniszterelnök és Pravind Jugnauth, Mauritius kormányfőjének találkozóján ismét előkerült a téma, Nagy-Britannia pedig vállalta, hogy a nemzetközi jog alapján fog eljárni az ügyben.
A tárgyalásoknak két fordulója már lezárult. Az ezeken elhangzottak ugyan titkosak, de
a legtöbben arra számítanak, hogy az Egyesült Királyság végleg föl fogja adni a Chagos-szigeteket.
Mauritius ugyanakkor továbbra is garantálja az amerikai katonai bázis működését, amelyet 99 éves lízingszerződésben állapítanának meg, míg a jelenlegi megállapodások szerint Nagy-Britannia katonai jelenléte 2036-ig lehetséges Diego Garcián. (via Economist)”
Címlap fotó: A Brit Indiai-óceáni Terület. Fotó: History / Universal Images Group / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
