„A Szentszék politikáját az értékek határozzák meg, azokra kérdez, azokhoz keres szövetségest – nyilatkozta az Indexnek Martos Levente Balázs. Az Esztergom–Budapest Főegyházmegye segédpüspöke elmondta: április 28-30. között szeretnék úgy fogadni a pápát, ahogy illik, és törekszenek rá, hogy jól érezze magát.
„Ferenc pápa gyakran és sokféle helyzetben hangsúlyozza, hogy keressük azokat a pontokat, amelyek inkább összekötnek, mint elválasztanak. Úgy gondolom, az utóbbi évek megmutatták, hogy több lényeges és fontos ügyben közösek a Vatikán és a magyar kormányzat célkitűzései” – nyilatkozta az Indexnek Martos Levente Balázs, akit szombaton szentelnek az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé.
Az 50 éves főpap szerint a legfontosabb célkitűzések talán a teremtés és a család védelme, amelyek az egyház látásmódja szerint nem is választhatók szét teljesen.
Hogyan értelmezi a pápa Európát?
A Vatikán évtizedek óta minden háborús konfliktus kapcsán tárgyalásos rendezést sürget. Szomorú és rendkívül aktuális téma az ukrajnai háború, amelyben szintén közös téma a mielőbbi, tárgyalásos alapokon nyugvó béke.
Amit Ferenc pápa Magyarországgal kapcsolatban kifejez, talán elárul valamit arról, ahogy Európát az utóbbi időben értelmezi
– mondta Martos Levente Balázs. Szerinte a pápa legutóbbi látogatásakor jó képet kapott a magyar kultúrának és politikának arról az oldaláról, amely képes a különbségeket kiegyenlíteni, az eltérő nézőpontok egységét megtalálni és megélni. „Itt főként az ökumenikus és vallásközi párbeszéd témájára gondolok” – tette hozzá a püspök. „Az a benyomásom, hogy az évek múlásával maga Ferenc pápa is árnyaltabb képet kapott az egész európai politikáról” – vélekedett erről a főpap, aki szerint a pápa személyes prioritásai a szegények felkarolása, illetve – ahogy ő fogalmazott – az egyház missziós megtérésének előmozdítása.
Vatikáni csapatjáték
Egy pápai látogatás mindig egyszerre államfői és lelkipásztori jellegű. A pápa mint államfő keresi fel az adott ország vezetőit, ugyanakkor mint legfőbb pásztor, a keresztény hit tanúja jelenik meg a hívek és a hit iránt érdeklődők felé.
Biztos vagyok benne, hogy személyes akarata is érvényesül, amikor egy-egy látogatást előkészítenek, de ezt az akaratot vagy szándékot a munkatársain keresztül kell megvalósítania
– fogalmazott Martos püspök.
A pápa munkáját az úgynevezett Államtitkárság segíti: ez áll rendelkezésére állandóan, hogy a Vatikán belső, illetve külső kapcsolatrendszerét működtethesse. „Belsőnek nevezem itt azokat az ügyeket, amelyek a helyi és világegyházat érintik, külsőnek pedig azokat, amelyekben a Szentszék és az egyes államok kapcsolatáról van szó.” Amikor Ferenc pápa legutóbb Budapesten járt, elkísérte őt a bíboros államtitkár, Pietro Parolin érsek, illetve az Államokkal való kapcsolatok részlegének vezetője, Gallagher érsek, akit a Vatikán külügyminiszterének szoktak nevezni.
A Szentszék szövetségesei
„Azt tapasztaltam, hogy a Vatikán diplomatái komolyan próbálják megérteni egy-egy ország saját hagyományát, értékrendjét. Személyes beszélgetésekben éltem meg, milyen nagyra értékelik a magyar kereszténység hagyományát” – számolt be vatikáni élményeiről Martos Levente Balázs.
„Feltételezem, hogy Magyarországgal kapcsolatos politikáját a Szentszék mindig egyfelől (nyugat-)európai összefüggésben helyezi el, másfelől számításba veszi Magyarország földrajzi elhelyezkedésének és egyháztörténetének adottságát, a keleti és nyugati hagyományok találkozásának élményét.” A püspök szerint a Vatikánt egyfelől a keresztény hit, másfelől – ennek alapjaként – a teremtés rendjén nyugvó társadalom és az ennek megfelelő emberi jogok előmozdítása foglalkoztatja.
A Szentszék diplomáciai tőkével, kapcsolatrendszerrel, ha tetszik, a kérdések jogával rendelkezik: politikáját az értékek határozzák meg, azokra kérdez, azokhoz keres szövetségest
– tette hozzá a püspök.
A Svájci Gárda Magyarországon
„A szentatya látogatásának programja kifejezi a lényeget.” Hivatalos köszöntésére a Sándor-palotánál, vagyis a köztársasági elnöki rezidenciánál kerül sor, hiszen államfőként a magyar államfőhöz érkezik először. Ezt követi a találkozás a további állami vezetőkkel, majd az egyházi vezetőkkel és más egyházi személyekkel.
A látogatás másik két napján találkoznak a pápával a nehéz helyzetben élők, a fiatalok, a hívek, végül a tudomány és kultúra képviselői. A pápa biztonságát a fogadó országnak kell garantálni, de elkísérik a vatikáni védő egységek, a híres Svájci gárda tagjai is.
„Kedves gesztus, hogy jezsuita szerzetesként nálunk is találkozni kívánt a jezsuita rend magyar tagjaival. A protokoll ebben az esetben is a szeretet szabálya, a tisztelet és a béke eszköze. Szeretnénk úgy fogadni, ahogy illik, s ugyanakkor olyan közegben, amelyben valóban jól érezheti magát.”
Martos Levente Balázs
1973-ban született Szombathelyen. Teológiából doktorált a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán 2002-ben, majd ugyanitt biblikum tudományszakon habilitált 2010-ben. 2019-től a Központi Papnevelő Intézet rektora. Ferenc pápa 2023 februárjában trebai címzetes püspökké, valamint Esztergom–Budapest Főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. Martos Levente Balázs Erdő Péter bíboros irányítása mellett végzi munkáját. „A püspöki szolgálat értékét hivatott jelezni az is, hogy egy immár nem betöltött, de létező városka címét rendelték hozzám: ez latin nevén Treba, ma Trevi nel Lazio. Nagyon szép fekvésű kisváros!” – mondta el a püspök.”
Címlap fotó: Ferenc pápa 2022. szeptember 21-én. Fotó: Alessandro Di Meo / EPA / MTI
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
