„Két megközelítésből olvasható a hír a világsajtóban, miszerint Oroszország napi 500 ezer hordóval csökkentette kőolajkitermelését márciustól. Az egyik magyarázat szerint Moszkva így akarja feljebb vinni a kőolaj árát. A másik verzió ezzel szemben azt taglalja, hogy az orosz vezetés ezzel a lépéssel beismeri, hogy nem tud annyi nyersolajat eladni, mint az Ukrajna elleni orosz háború elindítása előtt.
Az orosz energiaügyi miniszter szerdán jelentette be az orosz parlament alsóháza (Duma) előtt, hogy napi 500 ezer hordóval csökken a kitermelés. Nikolaj Shulginov hozzátette, hogy a csökkentés önkéntes alapon történik, és biztosra vehető, hogy már március második felében hatással lesz az olaj piaci árára.
Alexander Novak miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a lépés előtt nem konzultáltak az OPEC+ országokkal, a döntést önállóan hozta meg az orosz vezetés. A termelés csökkentése kizárólag a kőolajra vonatkozik, a földgázra nem.
A világpiac szempontjából részletkérdés, de a kitermelés szereplőinek szintjén fontos, hogy a hozamkvótát egyenlően osztják el az olajtársaságok között, kitermelési szintjük függvényében.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta az energiaárak hirtelen emelkedése miatt a szankciók ellenére jelentős haszonra tett szert Oroszország. Hiába értékesíthet kevesebbet az energiahordozókból, az árak megugrása miatt a kisebb mennyiség is jelentős hasznot hozott.
Bizonyos partnerországok esetében a háború előttihez képest is több pénzhez jut Moszkva. Legutóbb Csehországban tiltakoztak kormányellenes tüntetők az ellen, hogy a cseh adófizetők pénzéből támogatja Putyin háborúját Csehország azzal, hogy magas áron vásárol energiahordozót Moszkvától.
Szerte Európában erősödik a törekvés az orosz energiafüggőség felszámolására. Minden országban egyre gyakrabban hallanak a választók a diverzifikációs célokról, vagyis a beszerzési források szélesítéséről, ezáltal az energiabiztonság minél több pillérre helyezéséről.
Több európai országban (először Németországban, legutóbb Lengyelországban) az is következetesen hangoztatott stratégiává vált, hogy teljesen el kell szakadni az orosz kőolajtól és földgáztól.
A lengyel miniszterelnök-helyettes a napokban jelentette be, hogy a lengyel állami gáztársaság, az Orlen két éven belül már nyolc gázszállító hajóval rendelkezik majd, és így nemcsak Lengyelország gázszükségletét tudja majd kielégíteni, hanem tovább tud értékesíteni más országoknak is.
A tengeri kikötővel rendelkező EU-tagok gázszállító hajók beszerzésével oldják meg a függetlenedést az orosz földgáztól, és a kőolajszükségletet is a világpiac más szereplőitől igyekeznek beszerezni.
Az átállás csupán a technológiai nehézségek leküzdésének éveit veszi igénybe, így Oroszország az árak emelésével csak az átmeneti időszakban számíthat bevételre a továbbiakban azoktól az országoktól, amelyek képesek lesznek teljesen nélkülözni az orosz szállításokat.
Ezeket az európai törekvéseket egy tartós nyugalmat hozó békekötés sem fogja megváltoztatni, így az Ukrajna elleni orosz háború után sem számíthat Moszkva arra, hogy korábbi legnagyobb szénhidrogén-vásárlója, Európa visszatér ügyfelei közé. A legtöbb EU-s vezető nyilatkozatából ez olvasható ki, és a magyar kormány is tett már olyan nyilatkozatokat, hogy cél a források diverzifikálása, sőt, új beszerzési megállapodások kötése más világpiaci szereplőkkel.
Magyarország esetében nehezíti az orosz energiahordozóktól való elköszönést, hogy az energiafüggőség sokkal magasabb az EU-s átlagnál. Míg az Európai Unió 27 tagállamának átlagos energiaimport-függősége 57,5 százalék, Magyarországon ez az arány a kőolaj esetében meghaladja a 85 százalékot, a földgáz tekintetében a 75 százalékot.”
Címlap fotó: Vlagyimir Putyin 2009-ben vezetéket avat (illusztráció)© AP Photo/RIA- Novosti, Alexei Druzhinin
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
