„Nem sokon múlt, de túlélte a francia kormány a bizalmatlansági szavazást, amelyet azután tartottak, hogy az államfő az alsóház megkerülésével****keresztülvitte a nyugdíjkorhatár 64 évre történő emelését.
A centrista képviselők által benyújtott szavazáson 278-an szavaztak igennel, így nem érték el a szükséges 287 szavazatot. Ha nem így történik, Emmanuel Macron elnöknek új kormányt kellett volna kineveznie, vagy új választásokat kiírnia – ráadásul úgy, hogy népszerűsége 2019 óta nem látott mélyponton, 28 százalékon van.
Egy második bizalmatlansági indítvány, amelyet Marine Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás pártja nyújtott be, úgyszintén nem ment át.
Miután mindkét indítvány elbukott, a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emeléséről szóló törvényjavaslat törvényerőre emelkedik. A javaslat benyújtása óta lényegében folyamatosak a sztrájkok és tömegtüntetések az egész országban. A tiltakozáshullámot sokan a 2019-es sárgamellényes akciókhoz hasonlítják.
A parlamenti szavazás megkerülését az alkotmány 49.3-as pontjának alkalmazása tette lehetővé. Ebben az esetben a kormány magára vállalja a felelősséget a törvény elfogadása miatt, valamint azt is, hogy emiatt az ellenzéki képviselők bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene – ahogyan az meg is történt.
A 2017 májusa óta hatalmon lévő Emmanuel Macron azzal érvelt, hogy Franciaország elöregedő népessége miatt a jelenlegi nyugdíjrendszer egészen egyszerűen finanszírozhatatlan. Ezt a véleményt azonban nem mindenki osztja a parlamentben. A bizalmatlansági szavazás előterjesztője, Charles de Courson, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés centrista tagja szerint a kormány leváltása „az egyetlen módja annak, hogy megállítsák az ország szociális és politikai válságát”.”
Címlap fotó: Macron delivers his speech during the National Roundtable on Diplomacy at the foreign ministry in Paris, March 16,© Michel Euler/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
