szerkeszto 
„Egy szakblogon részletesen kielemezték a kedden, a Fekete-tenger felett történt drónincidenst. Így most kiderült, hogy a drón jóval közelebb repült ugyan a Krím félszigethez, mint amire az amerikai sajtó és a védelmi minisztérium közléseiből következtetni lehetett, de még így is bőven a nemzetközi légtérben maradhatott – vagyis Oroszországnak nem volt joga ahhoz, hogy megsemmisítse.
A GeoConfirmed nevű Twitter-blogon (amely elsősorban az ukrajnai háborúban készült felvételek lokalizációjával, ellenőrzésével foglalkozik) egy részletes elemzést tettek közzé arról a felvételről, amelyet a Pentagon tett közzé a keddi, fekete-tengeri drónincidensről.
Az oldal azt írta, hogy a felvételen felismerhető néhány földrajzi hely, és ennek alapján úgy fest, hogy
A DRÓN közelebb merészkedett a krím félszigethez, mint amire az eddig megjelent információk alapján következtetni lehetett.
A sok posztból álló twitteres bejegyzésláncukban több fotót is közzétettek, és rekonstruálták a gép feltételezett útvonalát is.
A GeoConfirmed szerint az általuk azonosított útvonal nagyjából megegyezik azzal, amit a CNN az amerikai védelmi minisztérium adatai alapján közölt egy infografikában (ezzel szemben az orosz Rybar Telegram-oldal teljesen más útvonalat közölt, amely nem tűnik hitelesnek).
Ugyanakkor a CNN infografikáján a Krím félszigettől való távolságot valószínűleg nagyon pontatlanul jelölték meg akkor, amikor az eszköz útvonalát a tenger közepére helyezték, ugyanis a drón megfigyelőrendszerén nagyon halványan már feltűntek a krími partok is.
Jogos volt-e az amerikai drón elleni fellépés?
A GeoConfirmed arról is írt a posztban, hogy az orosz védelmi minisztérium által közölt adatokból az egyelőre nem bizonyosodott be, hogy a drón jeladója valóban ki volt-e kapcsolva.
Ennek azonban – mint írták – azért nincs jelentősége, mert a nemzetközi jogi előírások szerint a drónnak nem volt erre vonatkozó kötelezettsége (az orosz gépek sok esetben szintén jeladó nélkül szokták megközelíteni a NATO országainak légterét az ehhez hasonló incidenseknél).
A blog bejegyzésében hozzátették azt is, hogy a felvételek alapján az oroszok részéről egyértelmű hazugság volt az, hogy az amerikai drón megsértette volna Oroszország légterét.
A képek alapján a Krím félsziget partjai látótávolságban voltak ugyan, de a drón 12 tengeri mérföldnél távolabb lehetett, és ebből adódóan még a nemzetközi légtérben volt annak a nemzetközi megállapodásnak az értelmében, amelyet 1970-ben Oroszország is aláírt.
Oroszország szándékosan semmisítette meg az amerikaiak, egy NATO-tagország drónját a nemzetközi légtérben – méghozzá anélkül, hogy ehhez joga lett volna
– összegezte a blog. A bejegyzésláncuk egyben elolvasható ezen a linken is.
Az OSINTDefender nevű hadiblog ezzel szemben azt a véleményt fogalmazta meg, hogy szerintük egy háborús helyzetben érthető volt az, ahogyan az orosz légierő eljárt ebben az esetben – sőt szerintük valójában az a meglepő, hogy az orosz katonai gép nem nyitott már távolabbról tüzet arra a számukra ismeretlen drónra, amely ennyire megközelítette a Krímet a mostani, háborús helyzetben.
Az orosz pilóta valószínűleg fel akarta gyújtani a drónt, de elbaltázta
Mindeközben Kaiser Ferenc a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arról beszélt azrtl.hu-nak, hogy pontosan mi okozhatta az orosz vadászgép és a drón ütközését. Mint mondta, a gép valószínűleg nem akart ütközni a drónnal, merthogy egy ilyen becsapódás beláthatatlan következményekkel, és akár az orosz pilóta halálával is járhat.
A felvételeken az is látszik, hogy az orosz gép a kerozin-vészleeresztőjéből kiengedett üzemanyaggal próbálta meg elvakítani a drónt. Kaiser Ferenc ezzel kapcsolatban elmondta:
az orosz légierő részéről ráadásul van egy olyan drón elleni harceljárás, amelynél az alaposan »lelocsolt« eszköz közvetlen közelébe repülő gép utánégetőre kapcsol, így lényegében felgyújtva a célpontot. Lehet, hogy itt is ez volt a terv, csak az orosz pilóta elmérte a távolságot.
A szakértő azt is hozzáfűzte, hogy az oroszokat nagyon zavarják a Fekete-tenger felett járőröző amerikai gépek, mivel az általuk készített felvételek alapján az Egyesült Államok hírszerzési adatokat ad át Ukrajnának. Ennek következtében Oroszország érzékeny veszteségeket szenvedett el a tengeren, többek közt a Moszkva cirkáló 2022 tavaszán történt elsüllyesztésében is segíthettek a nyugati információk.”
Címlap fotó: U.S. European Command / The Pentagon / Handout / Reuters
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
