A pedagógusok teljesítményének értékelése kiverte az érintetteknél a biztosítékot
szerkeszto 
„A Pedagógusok Szakszervezete által készített reprezentatív felmérés válaszai alapján az látszik, hogy a pedagógusok rendkívül elégedetlenek a minősítési és tanfelügyeleti rendszerrel, de a tervezett bérrendszer átalakításával is.
A kormány által tervezett pedagógusteljesítmény-értékelés és új bérrendszer részleteiről kérdezte meg az érintetteket a Pedagógusok Szakszervezete kérdőíves felmérése. Amint azt Totyik Tamás, az érdekvédelmi szervezet alelnöke elmondta, csak azokra a területekre kérdeztek rá a vizsgálatban, amelyeket vitás kérdésekként, feszültséggócként azonosítottak a kormány és pedagógusok között.
Az iskolai osztályzatoknak megfelelően 1-től 5-ig értékelhették a köznevelésben jelen lévő kormányzati intézkedéseket. A reprezentatív felmérés válaszai alapján az látszik, hogy a pedagógusok rendkívül elégedetlenek a minősítési és tanfelügyeleti rendszerrel, valamint a pedagógusértékelési rendszerrel, ezeket 1,7-es pontszámátlaggal értékelték.
A minősítések kötelező volta okozza számukra a legnagyobb problémát, az Oktatási Hivatal számai szerint több mint 12 ezer pedagógus nem akart pedagógus 1-ből pedagógus 2-es besorolási fokozatba lépni.
Totyik Tamás megjegyezte, hogy az elutasítottságot érzékelte a kormány is, de azt már nem tette meg, hogy egy átmeneti intézkedéssel a kötelező minősítést felfüggeszti, az előrelépésre jelentkezés határidejét pedig március 31-éről kitolja addig, míg az új pedagógus-státusztörvény nem lép hatályba.
Az értékelésük különböző módozatai közül a leginkább elfogadott a „fejlesztő értékelés”, erre a megkérdezettek átlagosan 4 pontot adtak, míg a „büntető/jutalmazó értékelésre” csupán 1,3-at.
Az intézményt középpontba állító értékelésről szólva Totyik azt hangsúlyozta, hogy a pedagógus-létszámhiány miatt e területen döntően a kormánynak van feladata, mert ez összefügg egy-egy intézmény légkörével és oktatási színvonalával:
én nem hiszem azt, hogy egy iskolában, ahol az énektanár, aki matematikát tanít, felelősségre vonható lenne azért, hogy a kompetenciamérésen az adott intézmény alulteljesít.
A jutalmazó értékeléssel a tantestületet sorrendbe állítja a kormányzat ez az „oszd meg és uralkodj!” elve, ami egy tantestületben kontraproduktív, és ezért értelmetlen. A felmerülő szakmai problémák alapján kell őket az akadályoknál továbbsegíteni – húzta alá. Az intézményeknél a belső minősítést (intézményvezető, munkaközösség, tantestület) fogadják el, a külső – folyamatokra rá nem látó – szakértőkét viszont nem, tehát ebben is eltér az érintettek álláspontja az oktatási kormányzatétól.
Totyik Tamás jelezte, hogy a kormányzati szándék szerint a jelenlegi bértáblát eltörölnék, helyette pedig egy öt oszlopból álló, intézményvezető által meghatározott mértékű bérfizetési rendszerre térnének át. Mivel érdemi béralkura itt nincs mód, véleménye szerint ez csak tovább erősíti majd a pedagógus-pályaelhagyást.
A kutatás eredménye alapján nincs érdemi eltérés a budapesti és vidéki válaszok között, és nincs különbség a válaszadók kora és az intézményi struktúra alapján sem.”
Címlap fotó: Totyik Tamás. Fotó: Szollár Zsófi / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
