Nyugati diplomaták: Kína az iráni rakétafejlesztések támogatásával fegyverzi Oroszországot
szerkeszto 
„Az ammónium-perklorát az egyik leghatékonyabb szilárd rakéta-hajtóanyag, égése során forró gáz keletkezik, amelynek felszabaduló energiája óriási tolóerőt vált ki a rakéta fúvókájában.
Az iráni rövid hatótávolságú rakéták többségét megbízhatósága és hosszú élettartama miatt ilyen anyaggal működtetik, de az iráni űrprogramon belüli titkos rakétafejlesztéseknél is ezzel a hajtóanyaggal dolgoznak a közép hatótávolságú rakéták kísérleti gyártásánál. A probléma csupán annyi, hogy az iráni hadiipar nem tud előállítani belőle a fejlesztésekhez szükséges mennyiséget, és az atomprogramja miatti nemzetközi szankciók miatt nem is tud jelenleg a ritka kémiai vegyülethez hozzájutni.
Pekingi titkos tárgyalások
Nyugati diplomaták szerint Szadzsad Ahadzadeh technológiai kormánytanácsadó vezetésével iráni diplomaták
Az értesülések szerint az irániak már több fordulóban, több szinten egyeztettek kínai és orosz diplomatákkal, állítólag egy orosz állami tulajdonú vegyianyag-előállító cég, az FKP Anozit is benne van az alakuló üzletben, az érintett kínai cégek egyelőre ismeretlenek.
A Politico által elért nyugati diplomaták úgy tudják, Irán több ezer új rövid hatótávolságú rakétát állíthat elő majd a kínaiaktól szerzett rakéta-hajtóanyaggal, és félő, hogy az oroszok jelenléte a tárgyalásokon azt jelzi, hogy ezen fegyverek egy része majd az orosz hadsereg kezére kerülhet majd, és a harcok során ukrán célpontok ellen fogják bevetni őket.
Irán már szállít az orosz hadseregnek: több ízben iráni katonai drónokkal bombáztak ukrán városokat az oroszok a háború során.
Kockázatos fegyverzeti üzlet
Ha a hír igaz, akkor Kína ezzel a vállalkozással sokat kockáztat: az ENSZ 2015-ben elfogadott 2231-es határozata alapján csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyásával lehet Irán számára ammónium-perklorátot szállítani.
A Politico megpróbálta elérni a három érintett állam külügyminisztériumát, de nem kapott válaszokat a kérdéseire, Irán, Kína és Oroszország erről az ügyről nem kíván kommunikálni.
Hszi Csin-ping kínai elnök márciusi moszkvai látogatása megerősítette azt az érzetet, hogy Kína Oroszország mellett áll az ukrajnai háború miatt kialakult nemzetközi vitában – bár Peking nem támogatta nyíltan az orosz inváziót, el sem ítélte, ehelyett az általános elveket megfogalmazó külön béketervvel állt elő. Elemzők véleménye szerint
így annak gyengülését nem engedheti meg.
Peking azt is pontosan tudja, hogy nyílt fegyverzeti támogatást nem engedhet meg az erre az esetre borítékolható nemzetközi szankciók miatt, exportorientált gazdasága súlyos veszteségeket szenvedne, ha az amerikai és az európai piac lezáródna előtte. Ehelyett közvetett útját választja a támogatásnak: észak-koreai közvetítéssel juttat fegyvereket az oroszok kezére, illetve titkokban felvásárolja a szankciók alá vett Irán olaját.
Az iráni-kínai-orosz tengely
Kína közvetett úton, Iránon keresztül juttathat fegyvereket Oroszország számára az ukrajnai háború folytatásához – ez a gyanú tehát, amelyet nehéz lesz bizonyítani. Mindenesetre az orosz hadseregnek sürgős szüksége van külföldi lőszerutánpótlásra, precíziós fegyvereinek nagy részét már elhasználta a háború első évében, a nyugati szankciók pedig éppen a magas technológiai igényű hadiipari termékek hosszútávú gyártását fogják megnehezíteni Oroszország számára.
hiszen Irán éppen rakéta elrettentő, illetve csapásmérő képességeit fejleszti, ez katonai stratégiájának sarokköve. Ha kínai és orosz fegyverzeti szövetség alakul, akkor egyre nehezebb lesz elszigetelni szankciókkal a perzsa államot.
Oroszország és Irán stratégiai együttműködése régebbi keletű, Kína pedig ebbe a szövetségi rendszerbe érkezett bele, legutóbb márciusban közel-keleti béketeremtőként, ahogy a diplomáciai kapcsolatok felvételére tudta bírni a régió két ellenségét, Iránt és Szaúd-Arábiát, és ezt követően az Arab-tengeren kínai-orosz-iráni hadgyakorlatot tartottak. Az Amerika által félt hatalmi tengely tehát már kialakult, világos Nyugat-ellenes arculattal.”
Címlap fotó: Iráni iskolások egy közszemlére kitett Zolfaghar közép hatótávolságú rakéta előtt pózolnak Teheránban 2022. január 7-én (forrás: Morteza Nikoubazl / NurPhoto via AFP)© Technológia: Mandiner.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
