„A kiszivárogtatás már az év eleje óta folyamatos, azonban az elmúlt héten drámai fordulatot vett, majd húsvét után a The Economist bedobta, hogy az amerikaiak a szövetségeseiket is lehallgatták, köztük magyar döntéshozókat.
Ennek nyomán folyik a tűzoltás, a szövetségesek megnyugtatása, miközben az amerikai hírszerző ügynökségek félretették ismert finnyásságukat a hasonszőrű szervezetekkel szemben, és közösen kezdték el felgöngyölíteni az ügyet és megtalálni a szivárogtató személyét. Az Öt Szem, vagyis az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Királyság hírszerző konzorciuma már hivatalosan is magyarázatot kért az amerikai vezetéstől, a CIA-tól és az FBI-tól a történtekkel kapcsolatban.
Közben Londonban, Brüsszelben, Berlinben, Dubajban és Kijevben is arról faggatják Washingtont, hogy miként landolhattak ilyen fajsúlyú információk a közösségi médiában, ki a felelős a szivárogtatásért, és mit tesznek az amerikaiak, hogy minél előbb eltávolítsák az online térből. Az ukránok egyébként már régóta szkeptikusak azokkal az információkkal, amiket az amerikaiakkal megosztanak.
Az eset jól mutatja, hogy az ukrán bizalmatlanság nem volt alaptalan. Az amerikaiak most jönnek eggyel az ukránoknak
– mondta egy névtelenséget kérő európai politikus, hozzátéve, hogy a napvilágra került infók zöme az ukrán háborúval kapcsolatos.
Mennyire veszélyes a kiszivárogtatás?
A több mint 100 dokumentum az elmúlt hónapokban a Discord üzenetküldő platformon jelent meg, és furcsa módon hetekig senki sem foglalkozott velük komolyan. A biztonságpolitikai szakértő szerint most az a legfontosabb, hogy kiderüljön, honnan szivárogtak ki az információk, ki vitte ki és mit vitt ki egészen pontosan. Kis-Benedek József úgy véli, most azt mérik fel, hogy pontosan mi az az anyag, ami eltűnt, és az amerikai nemzetbiztonság szempontjából ez mit jelent.
Ha ezeken végigmentek, akkor valószínűleg be tudják azonosítani, hogy ki az a személy, aki felelős a lopásért. Emlékezetes a Snowden-ügy még 2006-ból, ahol ugyanígy szenzitív adatok kerültek napvilágra, viszont jóval nagyobb mennyiségben.
Éppen ezért a Snowden-ügy kapcsán utólag nagyon sok szigorítás történt az amerikaiaknál.
A szövetségeseknél pedig azt nézik, hogy mely ország esetében merült fel, kikről kerültek ki adatok, és milyen szintű lehallgatások történtek. Vannak olyan államok, amelyek kevésbé vannak jóban az Egyesült Államokkal, de szövetségesek, azokat azért jobban ellenőrzik.
Kis-Benedek József felhívta a figyelmet az időfaktorra. Például az Ukrajna esetében kiszivárgott információk minimum titkosak, de inkább szigorúan titkosak, ezért szisztematikusan, de végig kell menni azoknak a személyeknek a listáján, akik egyáltalán hozzáférhettek ilyen dokumentumokhoz. Időigényes az is, hogy összehasonlítsák, a kiszivárgott adatok megegyeznek-e az eredetiekkel, vagy manipulálva kerültek nyilvánosságra.
Az oroszoknak nagyon is kapóra jött ez a szivárogtatás, hiszen ezzel ország-világ előtt tudják bizonyítani, lám-lám, az amerikaiak állandóan kémkednek, még a saját szövetségeseik után is.
A tavaszi ukrán ellenoffenzíva lehet a nagy vesztes
Tarjányi Péter az Index kérdésére arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiszivárgott információk leginkább az ukrán ellenoffenzívára veszélyesek. A megjelent térképeken láthatók a feltételezett offenzíva irányai, és értékes információk jelentek meg a támadásban részt vevő rohamdandárokról és az ukrán légvédelemről. A biztonságpolitikai szakértő szerint ugyan az offenzívát és a stratégiát hozzá lehet módosítani, de mindenképpen fiaskó az ügy. Elsősorban azért, mert amerikai rendszerekből szivárgott ki, vagy éppenséggel valaki szánt szándékkal szerezte meg és szivárogtatta ki, amit az amerikaiak nem tudtak megakadályozni.
Tarjányit nem lepte meg a tény, hogy az amerikaiak saját szövetségeseiket is lehallgatják, de felhívta a figyelmet, hogy más titkosszolgálatok is folytatnak ilyen tevékenységet – például Izrael vagy Németország –, tény azonban, hogy sokkal kisebb léptékben, jóval kisebb kapacitással.
A szakértő szerint nagy kérdés az is, ahogyan napvilágra kerültek az adatok. Egy üzenetküldő platformon, szinte zárt csoportban jelentek meg a dokumentumok, amelyekre két hónapig a kutya sem figyelt fel.
Az sem lepte meg Tarjányit, hogy magyarokat is lehallgattak, de hozzátette, ne ringassuk magunkat abba a hitbe, hogy ilyet csak az amerikaiak tesznek velünk, más államok titkosszolgálatainak is érdekében áll néha-néha „belehallgatni” a magyar politikába.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
