Szélsőségesen eldurvult a párbeszéd a háborúban álló Ukrajna és Orbán Magyarországa között
szerkeszto 
„Az utóbbi időben látszólag új szintre emelkedett az ukrán hivatalos kommunikáció keménysége a magyar kormánnyal szemben. Az egyik legszélsőségesebb ukrán nyilatkozat volt a háború kezdete óta, amikor április 13-án Oleg Usztyenko, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadója egy videóról, ami – mint azóta kiderült – a kárpátaljai Szerhij Pataki ukrán katona orosz Wagner-csoport általi kivégzését mutatja, a következőt nyilatkozta:
„ha látták azt a videót, amin az oroszok levágják egy ukrán katona fejét – a magyarok fizettek a késért. (…) Teljesen vaknak kell lenni ahhoz, hogy ne lássátok, milyen bűncselekményeket támogattok. Azzal, hogy több gázt vásároltok az oroszoktól, nagyobb kapacitást adtok nekik a háború eszkalálására.”
Usztyenko ekkor arra reagált, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter pár nappal korábban Moszkvába utazott, hogy új megállapodásokat kössön gázvásárlás és Paks II. ügyben az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszországgal.
Egy nappal később szintén erős hangvételű nyilatkozattal szállt bele Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője a magyar kormányba. Nem először nevezte cinikusnak Orbán Viktort, miután a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy „Ukrajna pénzügyi értelemben nem létező ország”. Nyikolenko reakciójában úgy fogalmazott: „szorgalmazzuk, hogy Orbán Viktor nézzen szembe az igazsággal: Ukrajna támogatása nem jótékonyság. (…) A magyar hatóságoknak hálásnak kellene lenniük amiatt, hogy az ukránok a saját életük árán őrzik Budapest és a többi európai város békéjét a példátlan orosz agresszióval szemben.”
Dmitro Tuzsanszkij, az ungvári Közép-Európai Stratégiai Intézet igazgatója szerint habár mostanra a diplomáciában megszokotthoz képest talán még inkább eldurvult az ukrán-magyar kétoldalú kommunikáció, Ukrajna álláspontja már az orosz invázió kezdete óta kemény Magyarországgal, a kormány egyes állításaival, tetteivel szemben. Leszámítva egy átmeneti enyhülést, amikor tavaly nyáron az Európai Tanácsban Magyarország is támogatta Ukrajna Európai Uniós tagjelölti státuszát, teszi hozzá a szakértő.
Az ukrajnai orosz agresszió kezdete óta az ukrán és a magyar kormány időről időre beleáll egymásba. Akkor is kifejezetten kemény szavakat használt az ukrán vezetés, miután Orbán Magyar Nemzetnek adott karácsonyi interjújában is arról beszélt, hogy Ukrajna addig tud harcolni Oroszország ellen, amíg az Egyesült Államok úgy akarja és támogatja ebben. Erre akkor az ukrán külügyminisztérium közleményben azt válaszolta, hogy a magyar miniszterelnök kijelentései „az orosz agressziónak ellenálló Ukrajna és az ukrán nép beteges semmibevételéről, valamint saját politikai rövidlátásáról tanúskodnak.”
Magyarország, a magára maradt ellenségeskedő szomszéd
Tuzsanszkij szerint fontos szempont, hogy ezeket a viharos „vitákat” általában nem az ukrán vezetés kezdi: legtöbbször először a magyar kormány felől érkezik Ukrajna honvédő háborúját, szuverenitását, érdekeit sértő megszólalás, az ukrán fél pedig ezekre válaszol. Úgy véli „könnyen érthető”, észszerű reakció, hogy az ukrán vezetés arányos keménységgel reagál, amikor az Ukrajnával szövetséges NATO- és EU tagjaként Magyarország külügyminisztere Moszkvába, vagy az agresszorral szövetséges Beloruszba utazik tárgyalni, vagy éppen az orosz hadseregnek fegyvert szállító Irán gazdasági miniszterét fogadja Budapesten.
A politológus szerint az ukrán hivatalos kommunikáció magyar kormánnyal szembeni keménységének az az elsődleges oka, hogy az ukrán politika és társadalom az Ukrajnával szomszédos országokhoz hasonlítja Magyarországot. Nem pedig például a Luiz Inácio Lula da Silva által vezetett Brazíliához – amely a magyar kormányhoz hasonlóan a kínaihoz közel álló „békepárti” álláspontot képvisel -, mondta. Tuzsanszkij szerint Orbán Viktor az egyetlen a szomszédos-, illetve a nyugati országok vezetői közül is, aki olyan azonnali békét sürget, ami az ukrán vezetés számára elfogadhatatlan, és szuverén területe körülbelül 20 százalékának elvesztését jelentené.
„Hatalmas különbséget jelent abban, ahogy Ukrajna tekint Magyarországra, és abban, ahogy kommunikál róla, hogy látványosan egyik szomszédos ország sincs a magyar kormány álláspontján. Azon állásponton, amivel Dimitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese időnként kifejezi egyetértését„
– fogalmazott Tuzsanszkij. Mint mondta, „kifejezetten szembetűnő” a magyar kormány semlegességre hivatkozó, valójában az agresszor Oroszországnak kedvező álláspontjának magányossága Ukrajna EU-s szomszédai között, amikor összehasonlítjuk a szlovák, a cseh, a lengyel, vagy éppen a román állásponttal.
Ezen felül Tuzsanszkij úgy véli, az ukrán politikusok nem is feltétlenül fogalmaznak keményebben, mint ahogyan a Magyarországgal szövetséges nyugati vezetők kritizálják a magyar kormányt az orosz-ukrán háborúhoz való hozzáállása miatt.
Ezt példázza, hogy többek között Ratislav Káčer szlovák külügyminiszter még februárban azt mondta, hogy Orbán szerint „hagynunk kellene, hogy az oroszok mihamarabb kiirtsák az ukránokat, hogy legalább ne szenvedjenek. Milyen visszataszító, milyen szánalmas, és mennyire nem keresztényi”. Káčer ugyanezen nyilatkozatában „az orosz agresszió kárpáti kollaboránsának” nevezte a magyar miniszterelnököt.
De Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) vezető lengyel kormánypárt elnöke, a háború előtt Orbán közeli szövetségese is kemény kritikát intézett a magyar miniszterelnök felé egy évvel ezelőtt, amikor első nekifutásra nem volt hajlandó egyértelműen elítélni az orosz hadsereg által elkövetett bucsai tömegmészárlást. „Mikor Orbán azt mondja, hogy nem lehet látni, mi történt Bucsában, valaki javasolhatná neki, hogy keressen fel egy szemészorvost” – mondta a PiS elnöke akkor.”
Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
