szerkeszto 
„A közelmúlt válságai egyértelművé tették a magyar cégeknek, hogy szorosabb kapcsolatot kell kialakítaniuk a virtuális világgal, hiszen a mindennapi ügyintézésen túl már az adatbázisok is egyre inkább az online térben lesznek elérhetők – mondta az Indexnek Várkonyi Gábor, a CMO24 Hungary Zrt. vezérigazgatója. A szakember úgy véli, mindezt elősegítheti a gazdaságfehérítést célzó állami törekvés, amelynek egyik eszköze lesz az ePénztárgép. Kitért az elektronikus információbiztonsággal kapcsolatos jogszabályok szerepére is.
A hatályos jogszabályok alapján minden, Magyarországon működő vendéglátóegység üzemeltetőjének regisztrálnia kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) rendszerébe. Ennek lenyomataként, az NTAK-hoz érkező adatok alapján 2023. július 1-től különböző bontásban láthatóvá válik az idegenforgalmi szektor teljesítménye.
Az adatbázisnak köszönhetően a magyar kormány láthatja majd, hogy milyen potenciál rejlik a különböző térségekben, ahogy azt is, melyikeket szükséges fejleszteni. A vállalkozások kevésbé tudnak majd trükközni, ezáltal szűkül a feketegazdaság mozgástere, csökkenhet a visszaélések száma
– mondta az Indexnek Várkonyi Gábor, a számlázó, pénztárgépi és elektronikus fizetési megoldásokat forradalmasító CMO24 Hungary Zrt. vezérigazgatója. Kifejtette, hogy a vendéglátóegységek üzemeltetői számára pedig azért lesz ez előnyös, mert a kinyert adatok hasznos információval szolgálnak. A felhasználók könnyedén szűrhetnek, naprakészen láthatják az egyes termékek, árucikkek fogyásának mértékét, ahogy azt is, milyen különbségek mutatkoznak az egyes munkavállalók munkaidejében történő bevételekben, vagy, hogy érdemes-e változtatni a nyitvatartáson. Ezeknek a komplett kereskedelmi rendszereknek köszönhetően a vendéglátóegységek üzemeltetői már rövid távon is időt, ezáltal pedig pénzt spórolhatnak.
A digitális pénzügyek már a spájzban vannak
Az NTAK révén az adatok, számok nyelvén is egyre inkább értelmezhető idegenforgalom annak a folyamatnak a természetes része, amelynek eredményeként már nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kisebb cégek mindennapjainak is szerves részévé válnak a digitális, innovatív megoldások. Mindenekelőtt a pénzügyekben. Várkonyi Gábor szerint a közelmúlt válságai, így a koronavírus-világjárvány és a rekordmagas inflációval terhelt gazdasági helyzet egyértelműen megmutatta a magyar kkv-szektor számára, hogy a jövőben sokkal szorosabb kapcsolatot szükséges kialakítaniuk a virtuális világgal.
A mindennapi ügyintézések, az adatbázisok egyre inkább az online térben lesznek elérhetők, ami előrevetíti, hogy minél előbb szükséges rálépniük a digitális fejlődés útjára.
Példaként felhozta a szakember, hogy az online fizetések aránya a skandináv országokban már eléri a 70 százalékot, de említhetjük a Távol-Keletet is. Kínában olyan többcélú mobilalkalmazások születnek, amelyek egyszerre használhatóak üzenetküldésre, mobilos fizetési eszközként és közösségi hálózatként.
Persze kérdés, hogy a magyar piac milyen ütemben éri utol az előbb említett régiók fejlődési tempóját, de mindenképpen optimizmusra ad okot, hogy például Magyarországon is folyamatosan nő az elektronikus fizetés aránya. A CMO24 vezérigazgatója szerint ehhez segítséget nyújtanak a magyar kormány és a különböző szolgáltatók által biztosított megoldások is, amelyek nemcsak rendkívül hasznosak, de hatékonyak, gyorsak és biztonságosak is.
Minden piaci szereplő arra törekszik, hogy lehetőség szerint minél több terhet levegyen a vállalkozások üzemeltetőinek válláról, ezért a meglévő, számos kényelmi szolgáltatással kiegészített, fizetős konstrukciójuk mellett kínálnak ingyenes bankterminállal egybekötött megoldást is
– tette hozzá a cégvezető.
Jönnek az ePénztárgépek
Mindehhez hozzájárul az is, hogy 2024-től az online pénztárgépeket az ePénztárgépek váltják, amelyek már eNyugta-adásra is alkalmasak lesznek. Várkonyi Gábor úgy véli, az állam törekvése a gazdaság fehérítése, amelynek egyik eszköze lesz az ePénztárgép.
A törvényi kritériumokhoz hamarosan jóval több adatszolgáltatásra, az ügyféligényekhez igazodva pedig innovatívabb fizetési opciókra lesz szükség.
Jó, ha mindez egyetlen szoftvercsomaggal és eszközzel kivitelezhető. A vezérigazgató saját példával élve elmondta, a CMO24 eszközei ilyenek: szoftveres alapokra épülve már most illeszthetőek a kereskedelmi rendszerekhez, valamint biztosítják az eNyugta, az NTAK-adatküldés és a felhőalapú cikkek csatlakozását is.
Állítása szerint igyekeznek nemcsak beszélni az innováció fontosságáról, hanem elébe is menni a legmodernebb fejlesztéseknek. A mesterséges intelligencia és a kvantumszámítógépek megjelenésével érkező új veszélyforrások ellen kvantum biztonsági megoldást is beépítenek, így a vállalkozók adatai nem kerülhetnek majd illetéktelen kezekbe.
Mindezeken túlmenően az ePénztárgépekből egyszerűen kinyerhetőek lesznek – akár egy gombnyomással – a nyugta és forgalmi adatok, ezzel is támogatva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fejlesztési irányvonalát. Nem titkoltan elfogultan azt szoktam mondani, hogy az eszközeink lesznek a NAV új csodafegyverei a gazdaság fehérítésében
– állapította meg a CMO24 vezérigazgatója.
Olyan eszközöket szerettek volna alkotni, amelyekben az NTAK, a pénztárgép és az elektronikus fizetés összeér. „A több hónapos fejlesztésünknek köszönhetően sikerült olyan megoldást bemutatnunk, amely Android operációs rendszerrel, érintőképernyővel, két méretben biztosítja a jövő pénzügyi eszközét a magyar vállalkozások széles rétege számára” – vont mérleget a cégvezető. Értékelése szerint nemcsak az új pénztárgéprendeletnek, valamint az eNyugtának megfelelő eszközöket mutattak be, hanem egy kiskasszaárban kapható, ám szoftveres megoldást is.
Kitért arra is, hogy a negyedik generációs, felhőszolgáltatással összekötött pénztárgépeiket már úgy alkották meg, hogy a bankkártyát közvetlenül ehhez az eszközhöz szükséges érinteni, tehát nincs szükség semmilyen egyéb fizikai tárgyra. A kvantumbiztos e-pénztárgépeké a jövő.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától?
Az utóbbi időszakban napvilágot látott fejlesztések irányát látva adja magát a kérdés, hogy mennyire jelent valós veszélyt a mesterséges intelligencia és kvantumszámítógépek megjelenése. Várkonyi Gábornak nincsenek illúziói a témában, abszolút valós veszélyeket lát maga előtt.
Rossz kezekbe kerülve beláthatatlanok a következmények. És ezzel a véleményemmel nem vagyok egyedül.
Ezt azzal támasztotta alá, hogy neves kutatók és szakemberek – köztük olyan személyiségek, mint a Twitter, a Tesla és a SpaceX tulajdonosa, Elon Musk, vagy az Apple társalapítója, Steve Wozniak – nyílt levélben fejtették ki a közelmúltban, hogy ugyan a mesterséges intelligenciának jelentős haszna lehet a jövőben, de ha a jelenlegi módszerekkel folytatódik az új modellek programozása, akkor az emberi intelligenciával versengő MI-rendszerek komoly kockázatot jelenthetnek a társadalomra és az emberiségre.
A szakember hozott is erre egy jó példát. E szerint képzeljünk el egy lakatot, amelynek kinyitásához egyetlen kódra van szükségünk, miközben a megfejtésre egymillió variáns létezik.
Egy hagyományos kódfejtő kipróbálja mind az egymilliót, a mesterséges intelligencia viszont ehelyett készít magából egymillió másolatot, aminek következtében pillanatok alatt feltöri a lakatot. piacoktól függetlenül bármely ország bármely intézményét, információs rendszerét érheti támadás.
„Nem volt túlzó a magyar kormány óvatossága, inkább a baj elébe ment, amikor az Országgyűlés megalkotta az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényt (Ibtv.), amely 2013. július 1-jén lépett hatályba. Ebben célként fogalmazzák meg a nemzeti elektronikus adatvagyon, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információs rendszereinek, illetve a létfontosságú információs rendszerek és rendszerelemek biztonságának erősítését, továbbá deklarálják, hogy az elektronikus információs rendszerek biztonságáért az üzemeltető, működtető állami szerv a felelős” – emlékeztetett Várkonyi Gábor.
Felidézte, hogy ezzel együtt létrehozták a hazai kibervédelmi szervezetrendszert, amelynek alapvető rendeltetése, hogy az állami szervek információbiztonsági feladatainak végrehajtását biztonsági szolgáltatásokkal támogassa, ellenőrizze, az állami szervezetrendszer egésze tekintetében a biztonságtudatosságot fejlessze. Mindezt a magyar kormány 2021-ben még magasabb szintre emelte, amikor úgynevezett Poszt-kvantumtitkosítást vezettek be.
Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy rendkívül magas kvantumvédelemmel bíró, matematikailag feltörhetetlen eszközöket szükséges fejlesztenünk, amelyek hatásosan fogják kivédeni a támadásokat.
A CMO24-vezér szerint ez is alátámasztja a meggyőződését: egy innovatív vállalkozásnak nem a múltat, hanem a jövőt kell képviselnie, amely ugyan egyre több kihívást tartogat, de számos lehetőséget is teremt arra, hogy pozitív irányba befolyásoljuk a világot.”
Címlap fotó: © Fotó Papajcsik Péter / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 