szerkeszto 
„Az építkezés nyugtalanítja az amerikai tisztviselőket, akik aggódnak, hogy az Egyesült Államok régi szövetségese túlságosan közel kerül Pekinghez.
Az amerikai kémszolgálatok decemberben észlelték egy feltételezett kínai katonai létesítmény építését az Egyesült Arab Emírségekben − egy évvel azután, hogy Washington olajban gazdag szövetségese bejelentette, hogy az Egyesült Államok aggodalmai miatt leállítja a projektet − derül ki a The Washington Post által megszerzett szigorúan titkos hírszerzési dokumentumokból.
Az Abu-Dzabi melletti kikötőben zajló tevékenység egyike azon kínai hadsereget érintő fejlesztéseknek az Egyesült Arab Emírségekben, amelyeket az amerikai hírszerzés figyelemmel kísér, ugyanis azért aggódik, hogy az emírségek − az Egyesült Államok régi biztonsági partnere − az amerikai érdekek rovására szorosabb biztonsági kapcsolatokat alakít ki Kínával.
Peking erőfeszítései az Egyesült Arab Emírségekben részei a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) ambiciózus kampányának, amelynek célja egy olyan globális katonai hálózat kiépítése, amely 2030-ig legalább öt tengerentúli támaszpontot és 10 logisztikai támogató telephelyet foglal magában − áll az egyik dokumentumban, amely térképet tartalmaz a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában, valamint Afrikában tervezett egyéb létesítményekről.
A kínai katonai tisztviselők a kiszivárgott anyagok szerint a kezdeményezést „141-es projektnek” nevezik.
A The Washington Post a Discord üzenetküldő platformra kiszivárgott hírszerzési anyagokból szerezte meg a titkos dokumentumokat, amelyekről korábban még sehol sem számoltak be. Az információk, köztük a pekingi légi megfigyelési program részletei és a szuperszonikus drónok kifejlesztésére vonatkozó tervek akkor kerültek nyilvánosságra, amikor fokozódnak a feszültségek az Egyesült Államok és Kína között, mert a két ország verseng a globális befolyásért és az erőforrásokért.
A leleplezések egybeesnek Kína azon törekvésével, hogy bővítse globális szerepét − a múlt hónapban közvetített Szaúd-Arábia és Irán között, februárban pedig 12 pontos béketervet terjesztett elő az ukrajnai háború megoldására. A Közel-Kelet az amerikai–kínai versengés középpontjába került, mivel Peking kereskedelmi megállapodásokat köt és szoros politikai kapcsolatokat alakít ki egy olyan régióban, ahol korábban az Egyesült Államok jelenléte volt hangsúlyos.
A washingtoni kínai nagykövetség szóvivője, Liu Pengyu szerint az Egyesült Államok aggodalmai Kína külföldön lévő katonai létesítményeivel kapcsolatban megalapozatlanok. „Kína az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján folytat biztonsági együttműködést más országokkal” − mondta Liu.
Az Egyesült Államok több mint 800 tengerentúli katonai bázist üzemeltet, ami a világ számos országában aggodalmat kelt. Nincs abban a helyzetben, hogy más országokat kritizáljon
− tette hozzá.
Az Emírségek kettős játékot játszik
Amerikai tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy nem fogják megengedni egy kínai bázis működését az Egyesült Arab Emírségekben, mondván, hogy egy ilyen létesítmény veszélyeztetné az érzékeny amerikai katonai tevékenységeket a Közel-Keleten.
Az amerikaiak különösen a fővárostól mintegy 50 mérföldre északra fekvő Khalifa kikötőre összpontosítanak, ahol egy kínai hajózási konglomerátum működik. Az Egyesült Arab Emírségek 2021 decemberében bejelentette, hogy leállította az építkezést ebben a létesítményben, miután amerikai tisztviselők azzal érveltek, hogy Peking katonai célokra kívánja használni azt.
Egy évvel később azonban a PLA létesítményét „valószínűleg csatlakoztatták a városi áram- és vízellátáshoz”, és „elkészült egy fallal körülvett terület a PLA logisztikai raktára számára” − áll az egyik kiszivárgott amerikai hírszerzési dokumentumban. Egy másik dokumentum arra figyelmeztet, hogy a létesítmény „fontos része” Peking azon tervének, hogy katonai bázist hozzon létre az Egyesült Arab Emírségekben.
Az újonnan észlelt tevékenység meggyőzött néhány amerikai tisztviselőt arról, hogy az Egyesült Arab Emírségek nem játszik „tisztességesen” Washingtonnal.”
Címlap fotó: Abu-Dzabi. Fotó: Warren Little / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
