„A több tízezer tonna bejelentett vegyifegyver-készlet megsemmisítésének folyamata „a következő hetekben” befejeződik. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy mindörökre megszabadulunk a pusztító eszközöktől.
„Az OPCW felügyelete alatt több mint hetvenezer tonnát semmisítettek meg a világ legveszélyesebb mérgéből” – idézte az AFP a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet vezetőjét. Az Egyesült Államokban raktározott elenyésző maradékot „a következő hetekben hatástalanítjuk” – közölte Fernando Arias.
A mérgező fegyverek használatát tiltó egyezmény életbelépése, 1997 óta az OPCW a világ országai által bejelentett készletek 99 százalékát, egészen pontosan 72 118 tonnát likvidált. Ezek után már csak 127 tonnát tárolnak Coloradóban és Kentuckyban, és ez az OPCW egyik magas rangú tisztviselője szerint komoly eredmény a 26 éve létrehozott szervezet számára. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy
több ezer elhagyott vegyifegyver-készlet maradt, kivált Kínában a második világháború előtti japán megszállás után.
Ráadásul az első világháborúból származó vegyi fegyverek ma is valós veszélyt jelentenek. „Négy vegyi fegyver maradványait fedezik fel még mindig naponta” – hangoztatta a szakértő.
Az OPCW-t 1997-ben alapították a vegyifegyver-tilalmi egyezmény betartására, 2013-ban Nobel-békedíjat kapott. Azóta azonban többször is megvádolták vegyifegyver-támadással.
A szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy mesterséges intelligenciával „új mérgeket állítanak elő, sokkal könnyebben, mint korábban”. Radikális iszlamista csoportok is fejlesztik a vegyi hadviseléshez szükséges gyártási kapacitásokat, többek között Afrikában – állítják az OPCW szakemberei.
„Célunk annak szavatolása, hogy a vegyi anyagok ne kerüljenek rossz kezekbe” – hangoztatta Arias.
Mérges gázokkal gyilkoltak milliókat a holokauszt során
Noha a harci gázokat már az 1899-es hágai nyilatkozat tiltotta, a szemben álló felek különös előszeretettel vetették be az első világháború nyugati frontjain. A németek a végzetes vagy legalábbis maradandó sérüléseket okozó klorint alkalmazták az Ypres-ért folytatott emlékezetes második ütközetben, a későbbi arzenálban azonban szerepelt a foszgén és a mustárgáz is. A több mint ötvenezer tonna mérges gáz közvetlen áldozatainak száma meghaladta az 1,3 milliót – közülük 100-200 ezer civil volt.
A második világháború előtt, a húszas években a britek vélhetően mérges gázzal próbálták megtörni az iraki forradalmárok előrenyomulását Mezopotámiában, a szovjetek pedig a belső ellenséget tizedelték. Mustárgázzal bombázták a spanyolok a berber lázadókat Marokkóban, Olaszország pedig a genfi egyezményt megszegve szintén mustárgázt vetett be Líbiában és Etiópiában.
A második világháborúban személyesen Hirohito császár hagyta jóvá az ideggázok bevetését az ázsiai frontokon.
A mérges gázok legpusztítóbb következménye a holokauszt volt.
Szén-monoxiddal és az elhíresült Zyklon–B-vel hatmillió zsidóval és más nemzetiségű civillel végeztek a nácik a haláltáborokban. Szokatlan módon azonban a harci gázokat a csatatéren kisebb mennyiségben vetették be, mint a nyugati szövetségesek.
A britek mustárgáz alkalmazását tervezték arra az esetre, ha Németország közvetlenül megtámadja Nagy-Britanniát. Winston Churchill fontolóra vette, hogy megtorlásul vegyi anyagokkal, köztük a lépfenét okozó anthraxszal támad német városokat. A hidegháború idején az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia lázasan fejlesztette az újabbnál újabb vegyi fegyvereket.
A gútai mérgezés
Egy észak-jemeni kis faluban 1983-ban heten meghaltak, többen megvakultak és tüdőkárosodást szenvedtek, miután „kísérleti jelleggel” házi készítésű harci gázokkal támadtak rájuk.
Ideggázok nyomait fedezték fel Angolában a nyolcvanas években, miután Kuba is beavatkozott a helyzet rendezésébe. Vegyi hadviselésnek minősítették, hogy Argentína könnygázzal is védekezett a britek ellen a Falkland-szigeteken. A szovjet erők harci gázokat vetettek be az Afganisztán elleni háború idején – elvétve a polgári lakosság ellen is.
Szaddám Huszein iraki elnök a kurdokat gyilkoltatta vegyi fegyverekkel.
A gyártási technológiában amerikai, nyugatnémet, holland, brit és francia cégek is segédkeztek. Az iraki–iráni háborúban százezer iráni katona halálát vagy maradandó károsodását iraki vegyi fegyver okozta. Az öbölháborúnak és Irak megszállásának a vegyi fegyver volt az egyik indítéka.
Szíriában bebizonyosodott, hogy a kormány ideggázzal, szarinnal támadt saját polgáraira. Bassár el-Aszad erői több száz embert öltek meg a Damaszkuszhoz közeli Gútában. Az Egyesült Államok és az Európai Unió azzal vádolta a rezsimet, hogy többször is bevetett vegyi fegyvereket a lakosság ellen.
Tavaly derült ki, hogy az Iszlám Állam még 2014-ben vegyi fegyverekkel tervezett terrortámadásokat indítani Európában, napjainkban pedig Moszkva, Kijev, illetve a NATO kölcsönösen biológiai és vegyi fegyverek potenciális bevetésével vádolja egymást.”
Címlap fotó: Usaf / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
