szerkeszto 
„Ismét akaratlan terraformálásba futott az emberiség: ezúttal az a gond, hogy annyi vizet szivattyúztunk ki a talajból, hogy megváltozott a bolygó tömegének eloszlása.
Az emberiség annyi vizet szivattyúzott ki földből, hogy pusztán a tömeg áthelyeződése eltérítette a bolygó forgásának tengelyét. A Geophysical Research Lettersben megjelent kutatás szerint a víz mozgatása 1993 és 2010 között 80 centiméterrel változtatta meg a Föld forgástengelyének helyét.
A Szöuli Egyetem kutatói klímamodellek alapján úgy becsülik, hogy 2150 gigatonna vizet távolítottunk el a talajból 1993 és 2010 között, ami olyan mennyiség, ami 6 milliméterrel emelné a tengerek szintjét.
A Föld forgásának tengelye folyamatosan vándorol, és a bolygó tömegének eloszlása és annak változása beleszól ebbe a jelenségbe. A mozgás a 90-es évek közepén gyorsult fel igazán. A kiszivattyúzott víz túlnyomó részét a mezőgazdaság használja öntözésre. Ennek a víznek egy része elpárolog, egy része a folyókba kerül, mindkét esetben az óceánokban végzi, emelve azok szintjét.
A Föld forgástengelye nagyon sokat változik. A tanulmányunk megmutatja, hogy klímával kapcsolatos okok mellett a talajvíz újraelosztása van a legnagyobb hatással a tengelyre
– mutatott rá Ki-Weon Seo, a Szöuli Egyetem geofizikusa.
A víz Föld forgására gyakorolt hatása egy 2016-os tanulmányban merült fel először – itt vetették össze először a tengely vándorlását a felszíni vizek mozgásával, a jégtakaróval, gleccserekkel. Az új kutatás ebből indult ki modellezéskor, de végeredményben volt egy 78,5 centiméteres eltérés, amire nem találtak természetes magyarázatot. A modellt csak egy 2150 milliárd tonnás vízmozgás billentette helyre, amit az emberiség másfél évtizedes vízügyi ügyködésének számlájára írtak.
Pont az Egyenlítőnél van gond
A bolygó forgása miatt nem mindegy, hogy a milyen szélességi fokon avatkozunk be a víz mozgásába – a hatás annál nagyobb, minél közelebb vagyunk az Egyenlítőhöz. A kutatás időszakában a legintenzívebb vízkiemelés közepes szélességi fokok aszály sújtotta helyein, Észak-Amerika nyugati részén és Indiában folyt.
A 2016-os tanulmány szerzője Surendra Adhikari, a NASA JPL munkatársa dicsérte a koreai tudósok munkáját. Rámutatott, hogy a sarkok több métert is elmozdulhatnak egy év alatt, ezért a vízkitermelés miatt nem fognak váratlanul felcserélődni az évszakok, földrajzi időtávban gondolkodva azonban itt kimutatható és jelentős hatása van az emberi tevékenységnek.
A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy történelmi léptékű vizsgálódássá szélesítsék munkájukat.
A Föld sarkainak vizsgálata hasznos lehet a kontinens méretű víztartalékok megismerésében. A sarkok mozgásával kapcsolatos adatokat a XIX. század óta jegyezzük, tehát egy évszázadra visszamenően láthatjuk víztartalékok változását. Történt hidrológiai változás a klíma felmelegedése miatt? A sarkok mozgása választ adhat
– vélekedett Seo.„
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István