Kovács István 
„Több mint egy tucat fejlődő országban, ahol az Egyesült Államok szerint a rendőri szervek annyira korruptak, hogy nem lehet bennük megbízni, az amerikai nagykövetségek munkatársai maguk választják ki a helyi bűnüldöző egységeket, átvizsgálják őket, és nagyrészt az amerikai érdekekhez igazodó küldetésekkel bízzák meg őket.
Az amerikai külügyminisztérium Nemzetközi Kábítószerügyi és Rendészeti Ügyek Irodája azt állítja, hogy világszerte 105 rendőri egység tagjait világította át olyan ügynökségek számára, mint a Diplomáciai Biztonsági Hivatal, a Szövetségi Nyomozó Iroda és a Belügyminisztérium − írja a The Wall Street Journal.
Mivel egyes ügynökségek saját maguk végzik az átvilágítást, az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy nem tudta megadni az Egyesült Államokhoz csatlakozott egységek vagy az általuk alkalmazott tisztek számát világszerte. Azt mondták, hogy nincs olyan központi hivatal, amely nyomon követné az egységek valamennyi tevékenységét vagy a rájuk fordított összes kormányzati kiadást.
Csak az amerikai külügyminisztérium diplomáciai biztonsági irodája szerint 16 ellenőrzött egységet hoztak létre a Perutól a Fülöp-szigetekig terjedő kormányokkal kötött megállapodások alapján. A természetvédelemért felelős szövetségi ügynökség, a Hal- és Vadvédelmi Szolgálat (Fish and Wildlife Service, USFWS) Ugandában és Nigériában finanszírozza a rendőrséget.
Kenyában az FBI, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Drogellenes Hivatal és a Hal- és Vadvédelmi Szolgálat mindegyike rendelkezik a kenyai Bűnügyi Nyomozó Igazgatóság saját ellenőrzött nyomozóival. Az egységek a heroincsempészettől kezdve az útlevél- és vízumhamisításon át az emberkereskedelemig és az amerikai állampolgárokkal szembeni bűnözői visszaélésig terjedő ügyekben járnak el. A nairobi amerikai nagykövetségen állomásozó amerikai ügynököknek nincs letartóztatási jogkörük Kenyában, de helyi partnereiknek igen.
A kenyai tisztviselők hangsúlyozzák, hogy az egységek végső soron Mohamed Amin, a kenyai bűnügyi nyomozásért felelős igazgató alá tartoznak, a helyi törvényeknek és az őket létrehozó amerikai–kenyai megállapodásoknak megfelelően. Gyakorlatilag azonban a kenyai nyomozók gyakran határozott útmutatást kapnak az amerikai nagykövetség tisztviselőitől.
„Többnyire mi gyakoroljuk az operatív ellenőrzést” − mondta Ryan Williams vezető különleges ügynök a Külügyminisztérium Diplomáciai Biztonsági Hivatalától, aki egy ötfős kenyai rendőri egységet irányított a nairobi amerikai nagykövetségről. A kenyai nyomozók hazugságvizsgálatnak vetik alá magukat, mielőtt felajánlják az egységben való elhelyezkedést.
Komoly befolyást gyakorol Amerika egyes országok bűnüldözési szerveiben
Az Egyesült Államok által ellenőrzött külföldi rendőri egységek globális elterjedtsége kevéssé ismert, és kevés nyilvános vizsgálatnak van kitéve. Néhány kenyai, aki tud az egységek létezéséről, megütközik azon, hogy külföldiek ekkora befolyást gyakorolnak a hazai bűnüldözésben.
Az Egyesült Államok Kábítószer-ellenes Hivatala (DEA) úttörő szerepet játszott ebben a stratégiában a kolumbiai, bolíviai és perui kokainháborúk alatt az 1980-as években. Az Ethan Nadelmann, a Princeton Egyetem akkori professzora által akkoriban végzett kutatás szerint a helyi kábítószer-ellenes ügynökök, akiket frusztrált a drogkartelleknek a helyi rendőrségre gyakorolt befolyása, magukra vállalták, hogy olyan rendőröket keresnek, akikben úgy érzik, megbízhatnak. Nadelmann megállapította, hogy abban az időben a DEA képessége, hogy az ellenőrzött egységeket tisztán és hatékonyan tartsa, az amerikai kormányzat kiterjedt diplomáciai nyomásától függött.
Mára ez a gyakorlat rutinná és globális gyakorlattá vált az amerikai kormányzat bűnüldöző szervei számára. Az egységek az Egyesült Államok és a helyi hatóságok közötti egyetértési megállapodások alapján működnek.
Májusban a dél-amerikai Guyana államban egy ellenőrzött amerikai nagykövetségi egység segített felkutatni és letartóztatni egy férfit, akit az Egyesült Államokban egy gyermek elleni szexuális zaklatás miatt köröztek − közölte a külügyminisztérium. Egy kolumbiai egység felszámolt egy hét városban működő embercsempész-hálózatot, amely a kolumbiai és az amerikai hatóságok szerint fejenként 5000 dollárt (1,7 millió forintot) kért azért, hogy a kuncsaftokat hamis dokumentumokkal lássa el az amerikai vízum megszerzéséhez.
„Az ilyen együttműködések és partnerségek előnyei óriásiak, és a legfontosabb az, hogy garantáljuk az általunk szolgált emberek biztonságát” − mondta Mike Mugo felügyelő, a kenyai Bűnügyi Nyomozó Igazgatóság (DCI) szóvivője.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 
