Nagy István 
Az uniós ipart és az egész zöldátállási tervet veszélyezteti, hogy Kína két kritikus nyersanyag – a gallium és germánium – exportját is korlátozza. Az Európai Bizottság egyhetes kómába esett az ütést követően, most pedig az európai gyártóktól vár megoldást – írja elemzésében a Makronóm. A gazdasági blog szerint a gyártók válasza egyelőre több mint cinikus.
Kína korábban bejelentette, hogy korlátozza a kritikus ásványi anyagok, első körben a gallium és a germánium exportját. Az EU a számára létfontosságú gallium 71 százalékát, míg a germánium 45 százalékát szerzi be Kínából. Ez súlyos ütést jelent a zöldátállás lázában égő, de nyersanyagokban csehül álló unió számára – világított rá korábban György László. A kormánybiztos szerint ezzel torpedót kapott Európa chipgyártása, távközlési tervei és elektromosjármű-ipara is. Ezután az sem meglepő, hogy Josep Borrellt, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselőjét nem fogadják Kínában.
A nagyhatalmak játszmája akkor mérgesedett el, miután Joe Biden és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a „kockázatmentesítés” jelszava alatt tervet szőtt Kína kiszorítására a globális kereskedelemből – a zöldátálláshoz nélkülözhetetlen nyersanyagok beszerzésében egyre kisebb súllyal akarták szerepeltetni az országot. A chipek és a félvezetők gyártásához nélkülözhetetlen alkatrészek exportkorlátozásába az Egyesült Államok és Japán mellé beszállt Hollandia is, Európa egyetlen, valóban félvezetői csúcstechnológiával rendelkező országa, és hasonló tiltó rendelkezéseket hozott Kínával szemben. Ezekre a lépésekre érkezett a határozott kínai válasz: a pofonnal felérő exportkorlátozás.
A helyzet kritikus, ugyanis Európa 98 százalékban függ a kínai nyersanyagexporttól a digitális és zöldátállás területén
– jelezte elemzésében a Makronóm, rámutatva, hogy jelenleg nincs alternatív megoldás. A gazdasági blog szerint az unió arra számíthatott, hogy Kína a korlátozásokra nem lép semmit. Annak ellenére gondolták ezt, hogy Peking számos alkalommal figyelmeztette európai kereskedelmi partnereit, különösen az Európai Bizottságot, ha nem hagyják abba a szómágiát a „kockázatmentesítés” kifejezéssel, előfordulhat, hogy Kínában is eljátszanak a kereskedelmi háború gondolatával, amelynek súlyos következményei lesznek Európára nézve.
Kómába esett az EU a pofontól
„A kínai csapást az Európai Bizottság kábult csendben elemezte, majd kitalált valamit, ami még blöffnek sem alkalmas, nemhogy a problémát megoldani” – írja a Makronóm elemzője, megjegyezve, hogy az Európai Bizottság felszólította a nagy alumínium- és cinkipari vállalatokat, hogy azonnal kezdjék el felmérni, miképpen tudnak nagyobb mennyiséget gyártani a két kritikus, Kína által blokkolt nyersanyagból. A világon azonban csak pár cég képes erre, például a görög alumíniumgyártó, a Mytilineos Energy & Metals, amely vállalatot az Európai Bizottság is felkereste.
Egyelőre szó szerint kiröhögték a bizottság érdeklődését
– mutatott rá a Makronóm közgazdásza a Financial Times értesüléseire hivatkozva. A görög alumíniumgyártó cég EU-ügyekért felelős igazgatója, Nick Keramidas elmondta a brit lapnak, hogy amikor a háború és a szankciós politika eredményeképpen berobbant az energiaválság, a nehézipar energiaköltségei megtízszereződtek. Keramidas korábban jelezte, hogy az európai döntéshozatal csak a megújuló energiákra és a kibocsátáscsökkentésre koncentrál, ráadásul egyfajta „eBay-aukcióvá” alakult, ahol mindenki a legmagasabb célt próbálja kitűzni, de senki nem foglalkozik vele, hogyan lehet azt elérni.
Óriási bajban az uniós ipar és az egész zöldátállási terv, pedig Kína még éppen csak vicsorított egyet két kritikus nyersanyag, a gallium és germánium exportjának korlátozásával. Az Európai Bizottság egyhetes kómába esett az ütést követően, most pedig az európai gyártóktól vár megoldást – minden segítség nélkül, csak úgy felszólítva őket, hogy oldják meg a problémát. A válasz egyelőre több mint cinikus
– fogalmazott a Makronóm elemzője, kiemelve, hogy miközben az EU egy másik úton indult el, a nehézipar számára csak kötelező célokat fogalmazott meg, pontos koordináták és főleg strukturált támogatás nélkül. És most ennek fényében attól várja a megoldást.
Az Európai Bizottság a kopasztól kér fésűt
A háború és a szankciók miatt tízszeresére emelkedett az európai alumíniumgyártók energiaköltsége, és az üzemek fele bezárt. Piacukat kínai és amerikai cégek vették át. Vagyis a szankciók megkopasztották az európai alumíniumgyártókat – jelezte hétfőn György László a közösségi oldalán közzétett elemzésében.
A kormánybiztos kifejtette: most azt kéri az Európai Bizottság az alumíniumgyártóktól, hogy állítsanak elő galliumot. Ugyanis a bizottság „kockázatmentesítő” politikájára válaszul, ami nem másra irányul a mélyben, mint a kínai kereskedelmi kapcsolatok leépítésére. A kínaiak bejelentették, hogy augusztus 1-jétől korlátozzák a zöldátálláshoz szükséges gallium és germánium exportját.
„A művészet beköltözött a világpolitikába: most a gallokon és a germánokon a sor, hogy patriótán, ugyanakkor pragmatikusan gondolkodva, Európa alkupozícióját helyesen felmérve irányba állítsák kontinensünk gazdaságpolitikáját” – fogalmazott György László.
Görögországból üzenik Brüsszelnek: ez nem megy
A Makronóm elemzője szerint az Európai Bizottság ráadásul úgy várná el a fémipari vállalatoktól a probléma megoldását, hogy ahhoz semmiféle támogatást vagy finanszírozást nem társít, vagyis elvárja a cégektől, hogy önerőből kezdjenek el fejleszteni olyan technológiát, amely eurótízmilliók tucatjait emészti fel már induláskor.
Ez nem megy, üzenik Görögországból, ugyanis éppen el vannak foglalva az energiaárakkal és az inflációval, amelyek miatt egy éve írogatták egyre kétségbeesettebben a leveleket az EU-s biztosoknak, aztán mégis úgy az út szélén hagyták őket, hogy némelyik fel sem kelt többé onnan
– jelezte a gazdasági blog, megjegyezve, hogy ami a germániumot illeti, a kínai exportkorlátozás még nagyobb zsákutcába kergeti az EU-t, mint a galliumé. A cink melléktermékeként előállítható alapanyag olyan speciális technológiát igényel, amellyel Kínán kívül csak egy maroknyi vállalat rendelkezik a világon. Ezek közül egyik sem Európában található.
Címlap fotó: Fotó Sean Gallup / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
