„Nincs akadálya annak, hogy a magyar–orosz hosszú távú gázszerződés teljes évi 4,5 milliárd köbméteres mennyisége megérkezzen a Török Áramlaton keresztül – ismertette az Indexnek Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője annak vonatkozásában, hogy az ukrán energiaügyi miniszter múlt héten immáron harmadszorra tette világossá: Ukrajna a jövő év végét követően nem hajlandó orosz földgázt szállítani a kontinentális Európa irányába.
„Minden feltétel adott, hogy Európa orosz gáz nélkül boldoguljon, ezért már biztos: Ukrajna nem tárgyal Moszkvával a jövő év végén lejáró orosz–ukrán gáztranzitszerződés megújításáról” – mondta a napokban German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter, ezzel egyértelmű lett:
Kijev hajlandó lemondani a tranzitdíjbevételeiről.
A döntés a magyar, szlovák, cseh és osztrák piacokat hozza nehéz helyzetbe, hiszen jelenleg naponta 42 millió köbméter földgáz érkezik az Ukrajnát érintő útvonalakon. Magyarország esetén évi 4,5 milliárd köbméter orosz gázbeszerzésről beszélhetünk, amit így – tekintettel arra, hogy az Északi Áramlat vezetékeit még mindig ismeretlen szereplők felrobbantották – leginkább a Török Áramlaton keresztül lehet leszállítani.
Ukrajna ezzel nem okoz nagy problémát
Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője az Indexnek világossá tette: az ukrán oldalról ennek a lépésnek nincs akadálya. A gázfogyasztásuk a háborúval összeomlott, tavaly évi 20,7 milliárd köbmétert tett ki, ami a magyar mennyiségnek nagyjából a duplája. „Idén ez még kevesebb lehet, mivel az ipari tevékenység tovább süllyedt, a lakosság egy része meg elmenekült. Ezt ellensúlyozhatja, ha hideg tél következik, illetve ha az áramtermelésük a háború miatt a gázfelhasználás irányába mozdul el. Ukrajna tavaly 18,5 milliárd köbméter gázt termelt, a hiányzó kétmilliárd köbméter importot Lengyelország, Szlovákia vagy akár Magyarország biztosíthatja” – emelte ki.
Tehát A piac már egyértelműen arra készül, hogy nem lesz 2024 után orosz–ukrán hosszú távú gázszállítási szerződés.
Ám feltehetően arra lesz lehetőség, hogy ad hoc módon megállapodjanak a felek, mivel ez mind Oroszország, mind Ukrajna érdeke. A kérdés, hogy az ellenséges viszony ellenére maradt-e még érintkezési pont a felek között. „Magyarország egymilliárd köbméter orosz földgázt kap Baumgartner (Ausztria) felől a hosszú távú Gazprom–MVM-szerződésben foglaltak szerint. Ez átirányítható a déli irányba, ahonnan évente 3,5 milliárd köbméter érkezik, itt található még ennyi szabad kapacitás” – tette hozzá Pletser Tamás.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ukrán bejelentésre már pénteken reagált. Egyértelműen annak adott hangot, hogy Magyarország a kieső mennyiséget a Török Áramlatra tereli át. Így az oroszok a 2021-ben megújított hosszú távú gázszerződésben vállalt mennyiséget le tudják szállítani. Ez egyben Szijjártó Pétertől diplomáciai üzenet is lehetett, hiszen így reagált arra, hogy Magyarország akkor sem hajlandó leválni az orosz gázról, ha az energiaügyi miniszterük szerint erre egész Európa képes lenne.
A Török Áramlat európai ága éves szinten 15,75 milliárd köbméter kapacitású, jelenleg 9-10 milliárd köbméter nyersanyag érkezik ezen, elsősorban Magyarország és Szerbia felé. Itt elérhető még szabad kapacitás, bár a török betáplálási ponttól felénk vannak még szűkületek, de ezeken már dolgoznak, főleg Bulgária. Így az sem lesz akadály, hogy a hosszú távú szerződés teljes évi 4,5 milliárd köbméteres mennyisége megérkezzen Magyarországra ezen az úton.
Pletser Tamás arra is kitért, hogy az osztrákokat és szlovákokat hátrányosabban érinti ez a döntés, de a jövő év végére már az alternatív ellátási pontjaik annyira kiépülhetnek, hogy ez a váltás már nem okozhat gondot. Ráadásul az orosz célkitűzés még a század elején az volt, hogy Ukrajnát mint tranzitországot kikerüljék.
Ausztria hozhat gázt Olaszország és Németország felől, Szlovákia a lengyel gázfolyosóból vehet nyersanyagot.
Illetve mindkét ország számára rendelkezésre áll Magyarországból az orosz forrás. Az Erste Bank elemzője szerint a magyar kormánynak különösebb tennivalója nincs most az ügyben, tekintettel arra, hogy minden feltétel adott.
Ugyanakkor a Török Áramlat mint kritikus infrastruktúra jelentősége még jobban felértékelődik. Ezzel pedig a migráción túl még egy területen lett kitettsége Kelet-Európának Törökország felé. Erre Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is reflektált, a sajtótájékoztatón elmondta: földgázban már most kulcsfontosságú tranzitállam, és a szerepe csak tovább erősödik az azeri és a türkmén források bevonásával. Emellett tárgyalnak arról is, hogy török földgáz érkezhessen Magyarországra.”
Címlap fotó: Isa Terli / Anadolu Agency / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
