szerkeszto 
„Vlagyimir Putyin személyes jelenléte nélkül tartják meg az öt országot, Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát összefogó BRICS-csúcstalálkozót. Vélhetően ez nem könnyíti meg Putyin helyzetét, aki a Nyugat felé erőt szeretne mutatni, hogy a nemzetközi elfogatóparancs és a sikertelen ukrajnai háború ellenére még létezik orosz külpolitika. Eközben a többi résztvevőnek más tervei vannak: Kína saját nemzetközi helyzete miatt erősítené meg a szövetséget, míg India pont Kína előretörésétől tartva akadályozhatja bizonyos terveiben Hszi Csin-pinget. De miről lesz még szó a találkozón?
Augusztus 22-én kezdődik meg a benne szereplő országok angol neve miatt BRICS-nek (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) nevezett csúcstalálkozó, aminek legfontosabb célja, hogy ezen országok gazdaságait összefogva kihívójává váljon a Nyugat által dominált világrendnek.
A háromnapos találkozót a dél-afrikai Johannesburgban rendezik meg, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökön kívül mindenki személyesen vesz részt – Putyin a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által kiadott elfogatóparancs miatt marad távol. Így ő online csatlakozik be, miközben Hszi Csin-ping kínai, Luzi Inácio Lula da Silva brazil, Matamela Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnökök, illetve Narendra Modri indiai kormányfő személyes tárgyalásaihoz, miközben a házigazda Ramaphosa ezenkívül több afrikai, ázsiai és latin-amerikai országot is meghívott – sajtóinformációk szerint összesen 60-at, köztük több olyan ország vezetőjét, ami hajlandó lenne belépni a csoportba.
A legfőbb témák a tagok közötti kereskedelmi kapcsolatok javítása mellett a dollár világkereskedelemben betöltött szerepének a kihívása és a BRICS bővítése lesz, miközben a tagállamok között egymással gazdasági, olykor pedig geopolitikai ellentétek is fennállnak.
A globális dél kihívná a globális északot
Kína régóta eltökélt szándéka, hogy gazdasági erejét kihasználva immáron szuperhatalomként jelenjen meg a világpolitika porondján, amiben a BRICS-nek is fontos szerepet szánna.
Pekingi olvasat szerint ugyanis a jelenleg öt tagállamból álló laza csoport kihívója lehetne a G7-nek és a Quadnak is.
Mindkettő leginkább Washington és Nyugat által dominált informális fórum: előbbinek a világ hat legfejlettebb demokratikus gazdasága és az Európai Unió a tagjai, utóbbi pedig egy Egyesült Államok mellett Ausztráliát, Indiát és Japánt tömörítő kormányközi biztonsági fórum, ami leginkább Kína katonai terjeszkedését csökkentené.
Peking – ami már régóta rivalizál Washingtonnal – szerint a BRICS azért lehet jó kihívója e fentebbi fórumokkal, mert az öt BRICS-ország gazdaságilag az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött – bár közülük leglátványosabb a kínai és indiai növekedés volt.
A 2009-ben alapított, majd Dél-Afrikai Köztársaság 2010-es csatlakozásával létrejött fórum országai 2001-ben még a világ összes GDP-jének a 8 százalékát adták, miközben a mai nap már 26-ot – ez idő alatt a G7-ek hozzájárulása 65 százalékról 43 százalékra esett vissza. Ahogy populáció tekintetében is a BRICS áll jobban – a világ populációjának 40 százaléka ezen öt országban él, míg a G7-ek a világ populációjának 10 százalékát tudják felmutatni.
Tehát potenciál lenne a BRICS-ben, ami a gazdaság és kereskedelem élénkítése mellett a gazdaságilag épp lassuló Peking geopolitikai céljainak is megfelelne: egy erős BRICS – pláne ha a globális dél államaival bővülne a fórum – már felvehetné a versenyt az Egyesült Államok és szövetségesei dominanciájával.
a nehézséget azonban az okozza, hogy minden tagállamnak eltérő stratégiai célja van a BRICS-szel,
és nem mindenki örülne annak, ha csak másodhegedűsök lennének Peking mellett, ami a legerősebb gazdasággal rendelkezik az öt ország közül.
Kína célja egyértelműen az, hogy a G7-ek és a Washington-centrikus kereskedelem és politikai világ kihívójává, sőt, ellenpontjává váljon. Oroszország ezzel szemben például az ukrajnai háború miatti izolációját próbálná csökkenteni. Míg a három másik ország, Brazília, Dél-Afrika és India elsősorban egy új világrendben szeretne kedvezőbb feltételeket kiharcolni magának, miközben a tagok között nincs olyan nagy egyetértés, mint például a G7-ek esetében.
A szétfeszített globális dél
Sajtóhírek, illetve a résztvevők nyilatkozatai alapján leginkább három téma fogja dominálni a csúcstalálkozón a tárgyalásokat: egyrészt a már fentebb említett multipoláris világrend kialakítása mellett a potenciális bővítés, azaz a BRICS egyfajta BRICS+-szá való átalakítása, illetve
konkrét célként a dollár világkereskedelemben betöltött szerepének a gyengítése szerepel.
Az jó kérdés viszont, hogy ez mikor történhet meg: még ezen országok is elsősorban dollárral kereskednek egymással, és ugyan a közös valuta bevezetése korábban felmerült, de az a gazdaságilag Kína által dominált csoportosulás többi tagját elriaszthatja.
Ugyanakkor a bővítés kapcsán se várható nagy egyetértés: habár a múltban többen is jelezték, hogy alapvetően azt támogatnák, de sajtóhírek szerint a brazil Luláék kifogásolják, mert azzal megváltozna a csoport dinamikája – a BRICS-országok külügyminiszteri találkozóján abban egyeztek meg, hogy visszatérnek a tervezőasztalhoz, hogy mindegyik ország számára elfogadható módon történjen a bővítés, egyhangú döntés nélkül ugyanis az füstbe ment terv.
Már pedig a bővítéssel mindenkinek más célja van. Kína egyrészt közeli szövetségeseit adná hozzá a fórumhoz, ahogy Oroszország is leginkább Belarusz vagy Venezuela csatlakozását szeretné elérni – a Reutersnek név nélkül nyilatkozó brazil tisztviselők ezért is tartanak attól, hogy megváltozna a csoport közötti dinamika, illetve országuk abban betöltött szerepe.
de Ez eltörpül amellett, hogy néha rendkívüli éles érdekellentét van a felek között.
India és Kína is verseng azért, hogy melyikük legyen a globális dél vezető országa – ami felé a G7 is nyitott a legutóbbi csúcson –, ráadásul a két ország között területviták is nehezítik a kapcsolatokat – utóbbi miatt 2020-ban el is dördültek a puskák a vitatott határon, ami az indiai hadsereg állítása szerint 20 indiai katona halálával járt. Emellett mint fentebb jeleztük, India is tagja a 2017-ben ismét életrehívott Quadnak, aminek célja a délkelet-ázsiai térségben a kínai terjeszkedés visszavágása.
Hiába a belső feszültségek
Mindezek ellenére nem beszélhetünk egy szétesett csoportról, ugyanis az öt tagállam közül háromnak is Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere – a blokkból egyedül India lóg ki, ahol Kína a második helyre jut az Egyesült Államok után.
Ezenkívül a külföldi befektetőket is vonza az öt ország – igaz, leginkább Kínát, de ebből a többi ország is profitál, mivel az évek alatt a BRICS belső kereskedelme is nőtt.
Oroszországnak például azért is hasznos a tömörülés, mert ezzel akár meg is tudják kerülni a nyugati szankciókat, például Kína, Brazília és India is importál még orosz olajat, ahogy orosz műtrágyát is.
Utóbbi – csakúgy, mint az orosz–afrikai csúcstalálkozó kapcsán – a feleket arra motiválhatja, hogy Putyint rávegyék az orosz–ukrán gabonamegállapodásba való visszatérésre, ugyanakkor a háborúban nem szeretnének egyértelműen Oroszország mellé állni, így rendkívül nehéz tárgyalások várhatóak a felek között a csúcson.”
Címlap fotó: Cyril Ramaphosa, Narendra Modi, Hszi Csin-ping, Vlagyimir Putyin és Jair Bolsonaro. Fotó: Sergio Lima / AFP
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
