„Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára ellenséges lépésnek nevezte, hogy Litvánia nem engedi át a területén azokat a Kalinyingrád felé tartó árukat, melyek az uniós szankciók hatálya alá esnek. Az uniós külpolitika vezetője eközben egy nyilatkozatban megvédte az Oroszországgal egyre élesebb konfliktusba kerülő balti államot.
Ezekkel a szavakkal fenyegette meg a litván vezetést az orosz Biztonsági Tanács titkára, Nyikolaj Patrusev kedden. A hetvenéves politikus Vlagyimir Putyin egyik legfontosabb szövetségesének számít, így szavait nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az elnök és Patrusev már több mint ötven éve ismerik egymást, mindketten Leningrádból (a mai Szentpétervárról) származnak, és mindketten KGB-ügynökök voltak. Sőt, 1999-ben, amikor Putyinból először miniszterelnök lett, Patrusev váltotta őt a KGB utódszervezete, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat élén.
Patrusev a Kreml egyik leginkább háborúpárti embere, így nem véletlen, hogy ezúttal is keményen fogalmazott. A politikus szerint ez az eset azt mutatja, hogy nemcsak a szóbeli nyugati nyilatkozatokban nem lehet megbízni, hanem írottakban sem.
Máshogy látja a helyzetet Josep Borrell.
Az uniós külpolitika vezetője szerint „az a vád Litvániával szemben, hogy a litván szankciókat alkalmaz, hamis, puszta propaganda”. A hétfői uniós külügyminiszteri találkozó után arról beszélt, hogy „Litvánia nem tesz semmi mást, mint végrehajtja az Európai Bizottság által előírt irányelveket”.
A litván kormányfő a helyzet iróniáját emelte ki újságíróknak kedden.
„Ironikus a nemzetközi szerződések állítólagos megsértéséről szóló nyilatkozatokat hallani egy olyan országtól, amely talán az összes nemzetközi szerződést megsértette” – mondta Ingrida Simonyte litván kormányfő.
Megtorló intézkedések
Oroszország hétfőn fenyegette meg Litvániát, amiért a balti ország a közelmúltban leállította az élelmiszer- és egyéb erőforrás-szállítást a kalinyingrádi exklávéba vasúton és közúton. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy az orosz hadsereg „megtorló intézkedésekre” készül. Azt mondta, hogyha az Európai Unió nem lép közbe a helyzet rendezésére, Oroszország saját jogán fog intézkedni.
A vitatott tranzit-útvonal magába foglalja az egyetlen vasúti átjárást Oroszország szárazföldi része és a balti-tengeri kalinyingrádi exklávé között. A tiltott áruk közé tartozik a szén, a fémek, az építőanyagok és a fejlett technológiai eszközök is. A bojkott a hétvégén lépett életbe, és az Európai Unió által szankcionált termékekre vonatkozik.
Miért fontos Kalinyingrád?
A kalinyingrádi körzet az Orosz Föderáció része, amely Belarusz, Litvánia és Lengyelország közé ékelődve gyakorlatilag orosz támaszpontnak számít a NATO területén belül. Nincs szárazföldi határa Oroszországgal, és a területre Németország nem tart igényt.
Az orosz balti-tengeri flotta főhadiszállásának otthont adó exklávét a Vörös Hadsereg 1945 áprilisában foglalta el a náci Németországtól, és a második világháborút követő területrendezés során, a Potsdami Értekezleten került a Szovjetunió fennhatósága alá, noha máig vita folyik arról, hogy államterületének része-e. Az orosz nacionalisták azzal érvelnek, hogy Kalinyingrád létfontosságú előőrs egy olyan időszakban, amikor Oroszországot a NATO keleti szárnyának erősödése fenyegeti, és hivatkoznak az Ukrajnával kapcsolatos nyugati terjeszkedési szándékokra is.
A körzet lakossága nem éri el a félmillió főt, de katonai és stratégiai súlya kényes és jelentős.
A térségben hozzávetőlegesen 140-200 ezer orosz katona állomásozik a Kalinyingrádi Különleges Körzet állományaként, amit többször is átszerveztek és átneveztek. A haditengerészeti kikötő jelentőségét emeli, hogy ez az egyetlen egész évben jégmentes támaszpontja Oroszországnak az északi tengerek között.
Az EU- és a NATO-tagok Kalinyingrádot is érintő vasúti és gázvezetékeken keresztül kapnak szállítmányokat Oroszországtól.
Kalinyingrád és körzete a történelmi időkben Königsberg néven volt ismert (legnevesebb szülötte a nagy német filozófus, Immanuel Kant, aki egész életét itt élte le). A település egykor Kelet-Poroszország fővárosa volt, és Mihail Kalinyin szovjet államfő halála után vette fel a bolsevik vezető nevét.”
Címlap fotó: AFP Kalinyingrád városközpontja
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
