Alig voltak többen, akik egykor Kaposvár önállóságára szavaztak

Kövess és lájkolj minket:

„Minimális volt a különbség a szavazatok között, amikor 150 éve Kaposvár rendezett tanácsú válásáról döntöttek a helyi polgárok – ez is kiderül a levéltár most készülő kiállításából. A családfakutatás is leegyszerűsödik: internetről otthon, karosszékben is utánanézhetünk ezentúl a családunk történetének – mondták el lapunknak a levéltárban.

A térképekre ráírták a háztulajdonosok nevét, mutatta Récsei Balázs főlevéltáros. 1870 január elsején a népszámláláskor 6681 lakosa volt a városnak. Bár minden későbbi kimutatásban 6649 szerepel, azonban Récsei Balázs újra összeadta az adatsort, és kiderült a tévedés. A rendezett tanácsú várossá válásról tartott szavazás korántsem volt egyöntetű 1873-ban. Az írásbeli szavazáson annak, aki többet adózott, többet is nyomott a szava a latban, vagyis többet ért a szavazata. Az ellenzők és a támogatók között minimális különbség volt végül.

– A kamarakiállításunkon iratokkal, képekkel és térképekkel idézzük meg azt a korszakot, amikor Kaposvár 150 éve rendezett tanácsú várossá vált – mondta Récsei Balázs. – Látható a kaposváriak listája – és adójuk is –, akik arra szavaztak, hogy rendezett tanácsú legyen a város, és kikerüljenek a főszolgabíró határköre alól, és az alispán alá tartozzanak, kicsit szabadabban élhessenek.
Néhány festményt is bemutatnak, köztük Maár Gyula akkori főjegyző (későbbi alispán) és Csépán Antal alispán portréját. Kopits János kaposvári szobrászművész fiatalon sok utcaképet festett, ezek megmutatják, hogy milyen lehetett akkor a város. Az első magyar népszámlálás adatai, Kaposvár házszintű kimutatása is szerepel a tárlaton. A kulturális örökség napjához kapcsolódva ezzel a kiállítással tisztelegnek Kaposvár és a magyar kultúra napja előtt. Varga István fonyódi helytörténész a balatoni plakátokról szóló könyvének bemutatóját tartja a levéltárban, és az 1945 utáni balatoni villaállamosítások iratait is elhozza.

Kövess és lájkolj minket: