” – “Aki felelősséget érez a Balaton iránt, és nem csak a saját kényelmét, érdekeit nézi, az megérti, hogy miért van szükség a rendrakásra az illegális horgászkarók, – stégek, – feltöltések ügyében” – reagált Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere az őt és polgármester társát ért támadásokra a HírBalaton megkeresésére.
Komoly indulatokat vált ki és komoly érdeksérelmeket jelent, hogy napirendre került az illegális balatoni stégek, vízbejárók felszámolása, amiket esetenként több évtizeden át használhattak az ottlakók, ottnyaralók háborítatlanul. Sokan nem értik, hogy miért kérdőjelezheti meg bárki az ő bejáróségük fennmaradását, ha eddig nem volt baj vele.
– Parázs hangulatú lakossági fórum, petíció, vádaskodó nyilatkozatok és helyi politikai támadások – sorolja Lombár Gábor, mivel kell esetenként szembenézniük azoknak a polgármestereknek, akik vállalták, hogy élére állnak egy a Balaton védelmét szolgáló rendrakásnak.
Felidézte, hogy szakértők évek óta nyilatkozzák balatoni fórumokon és a sajtóban, hogy egyre több az engedély nélküli stégbejáró, ami ha nádasba épül, minőségromlást, majd pusztulást okoz a felszabdalt növényzetben.
„Ha nincs nád, nincs Balaton”
– fogalmazta meg röviden a lényeget évekkel ezelőtt Dr. Pomogyi Piroska, a balatoni nádfelmérést évtizedeken át hajós terepbejárással és légifotók segítségével végző hidrobiológus. (Óriási területen kezdett pusztulni a balatoni nád. Szakértők szerint ennek egyik oka a nádast felszabdaló stégekben, bejárókban, nyiladékokban, feltöltésekben rejlik.)
„Jogszabály ugyan létezik, ami alapján fel lehet számolni az illegális mederfeltöltéseket, engedély nélküli stégbejárókat, de hosszú ideje hiányzik a politikai akarat, így a forrás is a rendrakáshoz”
– mondta Lombár Gábor. Hozzátette, a tavalyi év hozott ebben érdemi elmozdulást, amikor megszületett az összefogás egyes önkormányzatok, a vízügy és a vízi polgárőrök között.
Gyenesdiás az első tóparti település, amelynek mintegy 4 kilométeres partszakaszáról idén eltávolították a szabálytalanul kitett, otthagyott, balesetveszélyt jelentő horgászkarókat, és az engedély nélküli stégeket. Itt 24 illegális stéget találtak, míg az összefogáshoz csatlakozó Balatonmáriafürdőn, vagy Balatonfenyvesen ennek jóval többszöröséről van szó.
Mint Lombár Gábor kifejtette, a legnagyobb felháborodást a Balatonhoz vezető, a tónál végződő utcák végén létestült közösségi bejárók esetleges felszámolása okozza. A cél az, hogy a számtalan, olykor egymástól alig 10-50 méterekre lévő, nádasokat keresztbe-kasul vágó magánbejárók helyett kevesebb számú közösségi bejáró vezessen a tóba – tette hozzá.
„Balatonmáriafürdőn az utcák végében létesült közösségi stégbejárók fennmaradását a helyi önkormányzat és a vízügy is támogatja, hacsak nem védett nádasban létesült. Még kérdés, hogy az illetékes veszprémi kormányhivatal is partner lesz-e egy ilyen kompromisszumos megoldásban, ami ha működik, követendő példa lesz”
– mondta Lombár Gábor. Hangsúlyozta, a fennmaradási engedélyt kapó stégek esetében szerződni kell a vízüggyel, és megfizetni az egyébként nem nagy összeget jelentő mederhasználati díjat. Az eddigi egyeztetések szerint a vízügy magánszeméllyel is megköti a szerződést, amennyiben az aláírásokkal igazolja, hogy közösségi stégbejáróról van szó, és felelősséget vállal a bejáró szabályos üzemeltetéséért – tette hozzá. Mivel a Balaton medre állami tulajdon, a közterületről vízbe vezető stégbejárókat bárki használhatja, így le kell kerüljön róluk a „privát” felirat is, ami Balatonfenyvesen jellemző volt – jegyezte meg. (Balatonfenyvesen több stégről nyár elején begyűjtötte az önkormányzat az ilyen táblákat – a szerk.)
Az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnökeként Lombár Gábor gratulált azoknak a tóparti településvezetőknek, akik partnerei lettek a vízügynek a rendrakásban, vállalva a támadásokat is. Kiemelte, hogy jó lenne, ha a többi tóparti önkormányzat is követné őket.”
Címlap fotó: illusztráció Facebook
Eredeti írás: hirbalaton.hu