szerkeszto 
„A kormány felrúgta a napelemek megtérülési idejét, amely mostantól csak úgy javítható, ha mindenki logikus és praktikus módon próbálja meg elhasználni a többletenergiáját – nyilatkozta az Indexnek Kovács István Péter, az A1 Solar ügyvezető igazgatója, aki szerint így az okosotthonok most még jobban előtérbe kerülhetnek. Az mindenesetre borítékolható: új időszámítás kezdődött a napelemes szektorban.
„Az iparági szereplőkkel karöltve mélyen megdöbbentett, hogy minden egyeztetés nélkül egy ilyen horderejű döntést a kormány egy TikTok-videó keretében jelentett be” – mondta az Indexnek Kovács István Péter. Az A1 Solar ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy Lantos Csaba energiaügyi miniszter tájékoztatása pillanatok alatt átírta a napelemekre vonatkozó szaldóelszámolást. Ezzel több mint 200 ezer háztartás hosszú távú és jelentős összegű befektetésének megtérülési idejét változtatták meg. Ám azokat a kijelentéseket, melyek szerint ezek a rendszerek mostantól soha nem térülnek meg, túlzásnak tartja.
Óriási az eltérés a két számítás között
A legnagyobb gondban azok a háztartások lesznek, ahol a fűtést elektrifikálták, hiszen ebben az esetben a téli fűtési energiát nyáron termelték meg és télen használták el. A legfrissebb hírek szerint ez most úgy módosul, hogy a nyári többlettermelést minden hónap végén elszámolják és kifizetik a napelemrendszer-tulajdonosnak, feltehetően jelentősen nyomott áron, majd télen a tényleges fogyasztást ki kell fizetnie.
Az új számításban az időjárás viszontagságai nem kerülnek kiegyenlítésre.
„Aki eredetileg a rendszerét komoly anyagi beruházással megtervezte és kivitelezte a mostani bejelentést követően – tekintettel arra, hogy visszamenőleg is hatályos –, nem lesz számára olyan gyorsan megtérülő, mint ahogyan azt kalkulálta” – tette hozzá Kovács István Péter. Főleg az olyan ingatlantulajdonosok járnak rosszul, akik kevésbé hatékony, de olcsó villanyfűtési módokat választottak, amelyekhez drága és nagy napelemes rendszereket építettek. A szakember úgy véli, hogy nekik most el kell gondolkodniuk a hatékonyabb villanyfűtési megoldásokon. Ugyanakkor az semmiképpen sem mondható el, hogy ezek a beruházások feleslegesek lettek volna.
A kormány által bejelentett havi elszámolás kiegyenlítése jelen műszaki fejlettségünk mellett gazdaságosan nem kiegyenlíthető, hiszen a nyáron megtermelt energiát nem tudjuk a kellő mennyiségben télre eltenni. „A megtérülés úgy javítható, ha logikus és praktikus módon próbáljuk meg a többletenergiát elhasználni, ilyen például az elektromos autó töltése vagy a használati meleg víz előállítása. Viszont azt is érdemes tudni, hogy a havi szaldó megléte is csak időleges. A szaldóelszámolás 10 évig áll rendelkezésre – ahogy azt korábban már tudni lehetett –, mindenki átkerül majd az úgynevezett bruttó elszámolásba” – emelte ki az A1 Solar ügyvezető igazgatója, aki felhívta arra is a figyelmet, hogy a jelentős különbség a szaldó- és a bruttó elszámolás között:
a szaldós rendszerben kilowattórában számol el egymással a szolgáltató és a fogyasztó. Tehát ha egy elszámolási időszakban – legyen az havi vagy éves – betermelek a rendszerbe 1000 kilowattórát, ezzel szemben kiveszek a hálózatból 1200 kilowattórát, ennek az egyenlegét, szaldóját, azaz 200 kilowattórát kell kifizetnem a szolgáltatónak. Jelen rezsicsökkentett árral számolva egy háztartásban ez 8000 forintot jelent.
Ezzel szemben a bruttó elszámolás esetében forintban számolnak el egymással a felek: ha 1000 kilowattórát betermeltünk, ezt jelen tudásunk szerint kilowattóránként 5 forintos áron kifizetik számunkra, ami 5000 forintot jelent. Az 1200 kilowattórányi fogyasztásukat ezt követően kiszámlázzák a fogyasztónak: 1200 szorozva 40 vagy 70 forinttal kilowatt óránként, tehát 48 000 vagy 84 000 forintos áron. Ebből vonják le majd a betermelésért kapott 5000 forintot. A matematikai levezetést összegezve: a fizetendő számla – attól függően, hogy beleférünk-e az átlagfogyasztásba – 43 000 vagy 79 000 forint lesz, ezt fizetjük meg a szolgáltatónak, míg a korábban levezetett példában a szaldóban elszámolva csak 8000 forintba kerül a fogyasztásunk.
Ezen a példán kifejezetten jól látható, hogy jelentős a különbség a bruttó és a szaldóelszámolás között. „Ez elsősorban az alacsony villamos áram ára, és az európai szinten is jelentősen magas rendszerhasználati díj miatt van. Németországban ugyanezek a számok átlagosan így néznek ki: egy átlagos fogyasztó a vételezett áramért 0,335 eurót fizet, de a betermelt áramért akár 0,134 eurót is kaphat” – emelte ki Kovács István Péter, aki azt is hozzáfűzte: a bruttó elszámolás a szaldóhoz képest jelentősen kedvezőtlen tud lenni, ugyanakkor a fogyasztáshoz kötött rendszerhasználati díj nagyon torzítja a fenti számokat. Más európai országokban rögzített összeget kell fizetni a rendszerhasználatért, nem pedig fogyasztási alapon történik a térítés.
Léteznek alternatívák
Az Index az elmúlt napokban folyamatosan egyeztetett a megváltozott helyzetről a piaci szereplőkkel, akik rendre arra hívták fel a figyelmet, hogy az okosotthonok képesek lehetnek a havi szaldóelszámolás nehézségeit jelentősen kiküszöbölni. Ráadásul az okosotthonnak a bruttó elszámolás esetén lesz igazán óriási szerepe.
Bár a nem elhasznált a legolcsóbb energia, DE ha már használni kell, akkor az saját termelésünk legyen.
Így nem szükséges a rendszerből megvenni jelentősen drágábban. „Ebben nyújt óriási segítséget egy jól működő, szakértő által gondosan megtervezett és összerakott, komplex rendszer, amely napelemből, hőszivattyúból, hő- és energiatárolóból, valamint ezek vezérlőjéből, az okosotthonból áll” – mondta az A1 Solar ügyvezető igazgatója. A napelem megtermeli az áramot, az okosotthon pedig irányítja.
Például amikor süt a nap, és nem tudja elhasználni a háztartás a megtermelt áramot, elkezdi az előre beállított fogyasztókat bekapcsolni: elindítja a mosó- és szárítógépet, mosogatógépet, de ha még ez sem elég, akkor elkezdi eltárolni a megtermelt villamos energiát az akkumulátorban, vagy hővé alakítva, használati meleg vízként. Fontos kiemelni, az energiamegtakarítás csak az egyik aspektusa a rendszernek, ezenkívül rengeteg kényelmi és biztonsági szolgáltatást nyújt. Ezeket összegszerűen nehéz kifejezni, ám például már az árnyékolás vezérlésével komoly energiafelhasználás-megtakarítást érhetünk el mind télen, mind nyáron.
Az okosotthonunk ránk szól, ha elmegyünk otthonról, és elfelejtettük bezárni az ajtót, de kérésünkre akár bezárja. Lekapcsolja az égve felejtett lámpákat, figyeli a levegő minőségét. Jelzi, hogy mikor és mennyi időre nyissunk ablakot, ezzel párhuzamosan irányítja a fűtést, hogy ne pazaroljunk. Elindítja a légcserélő rendszert, vagy a külső hőmérséklet függvényében szabályozza, de lekapcsolja a kazánt vagy a légkondit, ha kinyitjuk az ablakot. A lehetőségeknek tényleg csak a képzeletünk szab határt.
Az A1 Solar ügyvezető igazgatója szerint a másik lehetőség az energiaközösségek lennének. Még az energiaválság derekán Palkovics László, akkor még szakterületi miniszterként erre az Indexnek adott interjújában világított rá. Egyértelműen úgy nyilatkozott: a jövő az lehet, ha a lakóközösség együtt használja és termeli az energiát. Ez valóban helyes irány lehet, ám Magyarországon – ellentétben számos európai országgal – nincs megfelelő jogszabályi környezet. Egyelőre várunk, hogy a szabályozói környezet elkészüljön. Több partnerünk is próbál ilyen közösséget létrehozni, de ezek a bürokrácia útvesztőiben elakadnak” – jelezte Kovács István Péter, aki szerint kijelenthető:
jelen tárolási technológiák mellett teljesen nem, de már egy kis komplexitású okosrendszer is komoly, 10-20 százalék javulást eredményezhet.
Minél több fogyasztót kapcsolunk be a rendszerbe, és minél több energiát tudunk tárolni – akár rövid, akár középtávon –, annál jobb lesz a rendszer hatékonysága. A technológiák rohamtempóban fejlődnek, és már ma is megéri ilyen rendszerekbe beruházni, hiszen fokozatosan kiépíthető. Tehát nem szükséges attól tartani, hogy kell egy újabb beruházás, ami esetleg már jövőre elavult lesz, hiszen az alkatrészek visszafelé kompatibilisek. Ráadásul a piacon elérhető szolgáltatások felső határa jelenleg a csillagos ég, illetve a rendszerek összetettsége könnyen skálázható.”
Címlap fotó: Brendon Thorne / Bloomberg / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
