szerkeszto 
„Azzal, hogy egyelőre elutasítja az energia-infrastruktúra kapacitásbővítésének finanszírozását, Brüsszel elveszítette minden jogalapját arra, hogy beleszóljon, honnan vesz földgázt Közép-Európa, és azon belül Magyarország – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A tárcavezető a kétoldalú stratégiai párbeszéd első ülése utáni, azeri kollégájával, Ceyhun Bayramovval közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, az elmúlt években látható volt, minél szorosabb az együttműködés a két ország között, annál többet profitál abból hazánk az energiaellátás biztonságának és a gazdasági növekedés fenntartásának vonatkozásában.
Előbbi téren fontosnak nevezte a diverzifikációt, az újabb földgázforrások bevonását. „Jó hír, hogy hosszú évek tárgyalásait követően az idei esztendőben megindult a fizikai földgázáramlás Azerbajdzsán és Magyarország között” – mondta, arra emlékeztetve, hogy megállapodás született 100 millió köbméter vásárlásáról és 50 millió köbméter bértárolásáról. Majd hozzátette: a kormány szeretné tovább növelni ezt a mennyiséget, nagyjából évi egymilliárd köbméterre.
Hogy ez sikeres lesz-e, az már nem rajtunk múlik, nem is az azerieken, hanem az Európai Unión. Az a helyzet ugyanis, hogy a délkelet-európai infrastruktúra jelenleg nem rendelkezik elegendő kapacitással arra, hogy a közép-európai országok diverzifikációs igényeit ki tudja elégíteni.
A tárcavezető kiemelte, a kapacitásbővítés elengedhetetlen ahhoz, hogy a térség ellátásába bevonhatók legyenek az azeri, török és katari források, és mindez csupán álom marad, amíg az unió ezt nem hajlandó támogatni.
Ursula von der Leyennel rosszul járt a kontinens
„Mivel egyelőre az Európai Unió elutasítja a finanszírozáshoz való hozzájárulást, ezért innentől kezdve Brüsszel elveszítette mindenfajta jogalapját arra, hogy beleszóljon, Közép-Európa országai, s azon belül is Magyarország, honnan veszik a földgázt vagy éppen honnan nem” – fogalmazott Szijjártó Péter, majd leszögezte, a gazdasági növekedés fenntartását illetően is fontosak a kapcsolatok a két ország között, amit jól demonstrál, hogy a kereskedelmi forgalom az idei év első felében kétszer akkora volt, mint tavaly egész évben. Szavai szerint ennek legfőbb oka a magyar gyógyszeripari export folyamatos bővülése és az energiaimport.
A beszámoló szerint üdvözölte a megállapodást, amelynek értelmében magyar vállalatok is részt vehetnek Hegyi-Karabah térségének újjáépítésében a háborús pusztítást követően, ami sok tízmillió dolláros lehetőséget jelent. Illetve azt is, hogy két hazai gyógyszercég beruházása is küszöbön áll a dél-kaukázusi államban, nemrég pedig a Hell Energy is üzemépítésről döntött ott mintegy 200 millió dollár értékben.
Emlékezem rá, amikor 2010-2011-ben elkezdtük építeni a kapcsolatainkat Azerbajdzsánnal, akkor itt, Európában még csak nem is kinevettek, hanem lenéztek minket miatta. Úgyhogy vicces látni, ahogy most nyugat-európai vezetők lökdösődnek Bakuban, hogy egy-egy fényképet készíthessenek közösen Aliyev elnök úrral. Viszont a mi barátságunk nem konjunktúrafüggő, nem csak azóta vagyunk barátok, amióta kiderült, hogy nektek földgázotok van.
A miniszter újságírói kérdésre válaszolva az Európai Bizottság következő elnökének személye kapcsán úgy vélekedett, hogy
a brüsszeli testület jelenlegi vezetőjével, Ursula von der Leyennel „nagyon rosszul járt” a kontinens.
A tárcavezető kíméletlenül emlékeztetett arra, hogy a hivatali ideje alatt vette át Kína az EU-tól a második helyezést a bruttó hazai termék (GDP) globális rangsorában, eközben egyesével vágják szét a kelet–nyugati együttműködés szálait, arról nem is szólva, hogy súlyosan diszkriminálja a közösség Lengyelországot és Magyarországot.
Egy másik témára reagálva megismételte, hogy amíg Ukrajna két lábbal tapossa a nemzeti kisebbségi jogokat, amelyek védelme fontos EU-s alapérték, addig a kormány nem fog hozzájárulni a csatlakozási tárgyalásokhoz. Azzal kapcsolatban kételyeinek adott hangot, hogy a kijevi vezetés hajlandó lenne változtatni az eddigi jogfosztó politikáján, és – mint mondta – egyelőre a különböző nyilatkozatok ellenére sem tűnik úgy, mintha erre törekednének – összegezte az MTI.”
Címlap fotó: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. szeptember 4-én© Fotó Koszticsák Szilárd / MTI
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
