„Épp a héten számoltunk be arról, hogy egy lengyel kutatóintézet friss jelentése szerint egyre rosszabb a helyzet az Antarktiszon, de még épp időben vagyunk, hogy tegyünk valamit.
Ami a Föld Déli-sarkvidékének tengervizét borító jégtakaró állapotát illeti, több helyszíni és elemző kutató egybehangzó véleménye szerint gyakorlatilag válságos a helyzet. Csak reményüket fejezik ki, amikor azt mondják, talán még megfékezhető az olvadás.
Az a helyzet, hogy a most alig 17 millió négyzetkilométernyi jég, amely az Antarktisz körüli vizeket fedi, másfél millió négyzetkilométerrel kevesebb, mint tavaly szeptemberben. Ez önmagában is elég nagy visszaesés egy év alatt, de még rosszabb képet mutat, ha hozzávesszük, hogy a februárban mért legalacsonyabb értéket is jócskán alulmúlja, márpedig az volt a korábbi negatív rekord.
Miért baj, ha zsugorodik a sarkvidéki tengervíz téli jégtakarója?
Ezt röviden úgy magyarázzák a kutatók a BBC riportjában, hogy ami eddig a Föld hűtőszekrénye volt, jég híján a fűtőteste lesz. Arról van szó, hogy ez a hatalmas jégfelület visszaveri a napsugárzást, ezzel nemcsak a tengervizet, hanem a légkört, így a földfeszínt is megvédi a túlzott felmelegedéstől.
Ebből logikusan következik, hogy ennek híján a vizek és a légkör is tovább melegszik, ezek önmagukban is számos katasztrófa forrásává válhatnak, de a legközvetlenebbül mégiscsak az fenyeget, hogy az elolvadó jégtömegtől megemelkedik a tengerszint, illetve pusztító hullámok sorozata indul meg a szárazföld partmenti, alacsonyan fekvő peremvidékei felé.
Ráadásul ez egy öngerjesztő folyamat – magyarázza egy brit kutató, Dr Caroline Holmes -, mert a jégtakaró nélkül maradt nagy vízfelszín átengedi a napsugárzást, a víz felmelegszik, és ezzel még gyorsabb lesz az olvadás. Eközben a légkörbe is több hő kerül, ami megváltoztatja a globális időjárási viszonyokat, amelyek egyik vezérlője a Déli-sarkvidék.
A legrosszabb forgatókönyv
Egy geológus professzor, Dr. Anna Hogg szerint az, ami most az antarktiszi jégtakaróval történik, a legrosszabb forgatókönyv, amivel korábban számoltak. Sosem gondolták volna, hogy az Antarktisz időjárása, amely teljesen önálló rendszer, produkálhat majd akkora változást, amekkorának tanúi vagyunk. Az ottani jégtakaró mérete még 2016-ban is nemhogy nem csökkent, de kifejezetten növekedett.
Az első komolyabb hőhullám 2022 márciusában érte el azt a vidéket egészen mínusz 10 Celsius-fokig emelve a hőmérsékletet, miközben abban az időszakban körülbelül mínusz 50 foknak kellett volna lennie. Könnyen elképzelhető, hogy az elmúlt években tapasztalt gyors olvadás is közrejátszott a Föld különböző pontjain kialakuló katasztrofális időjáráshoz.
A kutatók arra emlékeztetnek, még mindig sok minden vár felderítésre, hogy pontosabb képet tudjanak adni a valós helyzetről, amely már ennyi információ birtokában is meglehetősen fenyegető. Például fel kell mérniük, milyen vastag a jégtakaró, amely az Antarktisz körüli tengervizet borítja. Erre több kutatás is indult, és zajlik párhuzamosan. De az már most látszik, hogy a klímaváltozás elérte a sarkivdékeket, és a pusztítás, amit végez, felgyorsítja a globális folyamatot.”
Címlap fotó: Császárpingvinek az Antarktiszon 20 évvel ezelőtt Zhang Zongtang/AP2005© Technológia: Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
