„Az illetőt „kanadai-ukrán háborús veteránként” köszöntötték
Hunka a hallgatóságban volt, amikor az ukrán elnök beszédet mondott a parlamentben, és további támogatást kért az országát sújtó orosz invázió ellen.
Zelenszkij ottawai beszéde Oroszországot Ukrajna történelmi ellenségként jellemezte, megemlítve az 1930-as években szovjetek által mesterségesen keltett éhínséget (amelyben egyébként oroszok tömegei is meghaltak), mint Sztálin szándékos népirtási akcióját Ukrajna ellen.
Meggondolatlan segítség Putyin eszméinek mögé
Az orosz propaganda és a hivatalos politika rendre ismételgeti, hogy Ukrajna „náci állam”, amely segíti és rejtegeti a háborús bűnök felelőseit, és saját maga is elkövet ilyeneket. Ez volt az Ukrajna ellen indított invázió egyik eszmei indoklása, amit azóta is rendszeres ismételgetnek.
Egy ilyen eset a külvilág felé megerősítheti azt a látszatot, hogy Ukrajna nem számolt el saját történelmi múltjának legsötétebb időszakával, és annak megismétlésére készül. Egyben erősíti azt a moszkvai narratívát, hogy a nyugati hatalmak védernyőt nyújtanak a neonáci mozgalmak fölé.
A történelmi tényellenőrzés nem tudja kimutatni, hogy Hunka személyesen milyen cselekményeket követett el, de az biztos, hogy az ukrán halálfejes egység (Galichina), amelynek ő is tagja volt, brutális partizánellenes hadműveletekben vett részt Lengyelországban és szerte Szovjet-Ukrajnában.
A nácikkal kötött fegyveres szövetkezés mellett lengyel, zsidó és orosz polgári lakosok elleni tömeggyilkosságokkal és más atrocitásokkal is vádolták őket.
Az SS népirtásra szakosodott egységei, az ’Einsatzgruppék’ szintén igénybe vették az ukrán hadosztályt a zsidó lakosság összeszedésében, majd a deportálások vagy helyszíni kivégzések végrehajtásában (agyonlövések, vagy a zárt furgonokba terelt emberek megölése a kipufogógáz bevezetésével).
Az ukrán fasiszta egységek szerepe megnőtt a népirtó akciókban, miután a Wehrmacht felmentést kapott a civilek tömeges megölése alól Azért, mert az ilyen akciók nagyban rongálták a sorkatonák pszichés és érzelmi állapotát, és amúgy is nagyobb szükség volt rájuk a szovjetek ellen a frontvonalban.
Az ukrán egységek a németekkel együtt húzódtak vissza egészen Berlinig, ahol 1945 májusában megadták magukat
Két korabeli felvétel Hunkát ábrázolja az egység többi katonájával, bár ez nem ellenőrizhető. Az alakulat ellen lefolytatott szovjet vizsgálatok során mutattak rá a tanúk.
A Vörös Hadsereg 1944 júliusában szétverte a hadosztályt, aminek maradványait Ukrán Nemzeti Hadsereg néven szerveztek újjá a nácik. A felfrissített alakulatot az SS 36. büntető hadosztályának rendelték alá. Tagjai horogkereszteket és más náci jelképeket viseltek.
A háború végén mintegy 4,800 főre becsült osztagaik kisebb része szovjet fogságba került, ahol kivégezték vagy a Gulágra deportálták őket.
Másik részüknek sikerült átszökni a nyugati szövetségesekhez. Közöttük volt Hunka is, aki előbb Nagy-Britanniába került, és ott választhatott további úticélt magának Kanadába, Ausztráliába vagy az Egyesült Államokba. Több bajtársával azért döntöttek Kanada mellett, mert ott már akkor jelentős ukrán diaszpóra létezett, így beilleszkedésük könnyebb volt.
Sokan már korábban figyelmeztettek
Zsidó szervezetek, valamint Ukrajna, Németország és Izrael kormánya elítélték az SS Galichina tiszteletére más országokban, köztük Kanadában zajló felvonulásokat és emlékműveket.
Az elmúlt három évben több mint 1600 emlékművet, emlékművet és utcát dokumentáltak a holokauszt elkövetői és a Harmadik Birodalom munkatársai számára, a Föld 30 országában.
Kanada és az ukránok – ma
Kanadában 1,4 millió ukrán származású személy él, köztük Chrystia Freeland miniszterelnök-helyettes is (a képen). Ez a szám gyors növekedésnek fog indulni, mivel a háború kitörése óta mintegy 175 000 ukrán érkezett Kanadába, és további 700 000 kapta meg a jóváhagyást, hogy jelentkezzen a háború elől menekülők áthelyezését támogató kezdeményezésbe.
Ez az akció lehetővé teszi a munkavállalási engedélyt három évre, és megnyitja az állampolgársághoz vezető utat.
Zelenszkij és felesége, valamint Trudeau miniszterelnök pénteken a helyi ukrán közösség jó hangulatú Kijev-párti torontói gyűlésén is megjelent.
A látogatás során Kanada további 650 millió kanadai dollár támogatást is megígért, az eddigi 6,7 milliárd USD katonai, pénzügyi és humanitárius hozzájárulás mellé, és kilátásba helyezte a támogatások folytatását.
Kanada közreműködése Kijev számára különösen felértékelődik annak tükrében, hogy az Egyesült Államokban a választási évben Ukrajna támogatása negatív kihívás lesz Joe Bidennel szemben. A Fehér Ház valószínűleg óvatosságot fog mutatni a támadó fegyverek exportjában, főként az ATACMS taktikai rakéták szállítását illetően.”
Címlap fotó: SS tiszt és az ukrán gárda két tagja, 1943 TopWar© Technológia: Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
