Ukrajna szívesen lebombázná Irán dróngyárait Oroszországban – ha kap hozzá nyugati rakétákat
szerkeszto 
„„Meg tudjuk csinálni, ha biztosítják a pusztításhoz szükséges eszközöket” – áll a javaslatban a beavatott forrás szerint.
Irán közben bemutatta első sugárhajtású drónját, amit cikkünk második részében ismertetünk. Ezzel a fegyverrel a veszélyszint az eddiginél jóval magasabb fokozatra emelkedik.
A titkos dokumentum szerint az iráni öngyilkos drónok jókora részét eddig szíriai gyárak állították elő. A termelés most a közelebbi és biztonságosabb Oroszországba költözne át, ezért Ukrajna az összeszerelő üzemek bombázását javasolja a nyugati szövetségeseknek.
Mivel a merész javaslat nem igazolt, így azt sem lehet tudni, hogy szó esett-e erről Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mai kijevi találkozóján. Ha a kiszivárogtatás akár csak részben igaz, akkor vélhetően beszéltek a tervről, mivel a két ügy összefügg.
Maga a főtitkár is sűrűn ösztönzi a nyugati fegyveriparosokat a fokozott termelésre. Emögött az a megfontolás áll, hogy ha az orosz támadási kapacitás csökkenne, akkor a védelmi eszközöket gyártó nyugati vállalatokra nehezedő nyomás is enyhülne. Több idő jutna a szükséges alapanyagok beszerzésére, és a várható költségek is tervezhetőbbek lennének.
Három országra mérne csapást Ukrajna
Kijev azt javasolja szövetségeseinek, hogy támadják meg a pilóta nélküli légi járműveket (UAV) gyártó üzemeket Iránban, Szíriában és Oroszországban. A dokumentum – állítólag – augusztusi keltezésű. Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat kér, hogy önállóan tudjon ilyen támadásokat végrehajtani, ha a nyugati országok (érthetően és sokféle okból) félnek ilyen lépéseket saját maguk megtenni.
Bár nem világos, hogy Ukrajna részéről ez egy konkrét ajánlat vagy csak egy lehetőség felvetése, de a puszta ötlet is jelzi, hogy Kijevben nagy aggodalmat kelt Irán és Oroszország egyre szorosabb szövetsége. Ezt az aggályt Izrael és az Egyesült Államok kormánya is osztja.
47 oldalas iratról beszélnek
A dokumentum újabb részleteket tartalmaz az iráni Shahad öngyilkos drónokról, amelyeket Oroszország gyakran használ ukrán városok elleni támadásokban. Ezek rendkívüli veszélyt jelentenek még akkor is, hogy nagyjából kétharmadukat az ukrán légvédelem semlegesíti.
Ha viszont – ahogy az ukránok sejtik – a gyártás magába Oroszországba, a Tatár régióba költözik, akkor a támadó eszközök mennyisége óriási mértékben növekedhet, rontva ezzel a védekezés esélyeit.
Valami azért van…
A javaslatot ilyen formában a Nyugat várhatóan elutasítja, de egy múlt heti jelentés szerint az Egyesült Államok hamarosan jóváhagyja ATACSM rakéták átadását, de csak Ukrajna határain belüli felhasználásra. Kérdés viszont, hogy Ukrajna betartja-e ezt a korlátozást.
Vannak jelzések arról, hogy ukrán erők Európán túl, Afrikában hajtanak végre titkos kísérleti műveletet. Nagy a valószínűsége, hogy ukrán különleges erők álltak a múlt héten Szudánban egyes UAV-támadások mögött, amelyek az RSF nevű terrorista milícia ellen irányultak, amely évek óta erős Wagner-kapcsolatokkal rendelkezik.
Ukrajna amiatt is aggódik, sőt haragos, hogy egyre több elfogott iráni drónban találnak nyugati alkatrészeket. Ezt az aggodalmat Joe Biden elnök is osztja, aki elrendelte a technológiai beszállító cégek szigorúbb kontrollját és büntetését, ha szankciókat szegnek. Viszont Ukrajna állítása szerint nem csak amerikai és kanadai, hanem nyugat-európai (holland, német és lengyel) és japán komponenseket is találtak.
Mindez nem jelenti a nyugati vállalatok direkt meggyanúsítását, mert ezeket a részegységeket szabályos kereskedésben is lehet árulni, majd – például – Törökországon, Indián, Kazahsztánon, Vietnámon vagy Costa Ricán keresztül el lehet adni Iránnak. Bart Groothuis (a képen), az Európai Parlament biztonsági ügyekkel foglalkozó holland tagja szerint hiányzik a koordináció az európai titkosszolgálatok között, amikor a nyugati technológiák helytelen felhasználásáról vagy továbbadásáról van szó.
Itt az új iráni fejlesztés, és ez már nem egy kályhacső
A világon még csak nagyon kevesen képesek sugárhajtású (jet), nagyon nagy sebességű és jól manőverező drónok gyártására. Ezek költségei is igen magas, elérheti a félmillió dollárt. Az új fejlesztés is a Shahed osztály tagja, de inkább egy új szakasz első példánya. A korábbiakat még „repülő mopednek” nevezték, de az újnak még nincs kódneve.
A fegyver kifejlesztése olyan irániak műve, akik fiatal korukban a Sahtól örökölt F-14 Tomcat típusokat tartották életben 30 éven át. A korábbi típusú Shahedekből (131 és 136 osztály) Oroszország eddig legalább kétezret rendelt, és biztosra vehető, hogy a további fejlesztések már a sugárhajtású változatra fognak összpontosulni.
Néhány nappal ezelőtt egy alig 3 másodperces videóban az iráni állami média már bevillantotta a drón létezését.
Ezek a fegyverek nem csak Irán védelmi erőinek fontosak, hanem külpolitikájának kulcseszközei lettek. Szövetségeseinek drónokkal való ellátása befolyást kínál a nemzetközi konfliktusokban anélkül, hogy közvetlen részvételére lenne szükség. A jemeni hútik Szaúd-Arábia repülőtereire és olajfinomítóira csaphatnak le iráni UAV-okkal, a libanoni Hezbollah fegyveresei és Irakban pedig a proxy-milíciák juthatnak csúcstechnológiás fegyverekhez.”
Címlap fotó: Iráni földalatti drón tároló© Ukranian World Congress
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
