Kós Zoltán 
Maga a történelem jelent meg a közleményben
„Olyan családi közlemény jelent meg a Dunántúli Napló hétfői számában az apróhirdetések között, ami magába sűríti a huszadik század megpróbáltatásokkal teli közép-európai történelmét.
A Kántor-família tagjai aznap arra emlékeztek, hogy édesapjuk és édesanyjuk éppen hetvenöt évvel ezelőtt azon a napon érkeztek a cseh-szlovák-magyar lakosságcsere keretében a kelet-baranyai Feked községbe.
Munkatársunk érdeklődésére a település polgármestere, Tillmann Péter elmondta, hogy a Kántor-család tagjai már nem laknak Fekeden. Mint felidézte, a második világháborút követő, máig hatályban lévő Benes-dektétumok következtében több tíz családot telepítettek a faluba a Felvidékről, közelebbről a Csallóközből.
Bár a beilleszkedés egyes kivételektől eltekintve szinte zökkenőmentes volt, jelenleg csupán két felvidéki eredetű család él még mindig Fekeden. Tillmann Péter úgy látja, hogy a felvidékiek számára megkönnyítette a váltást, hogy a dekrétumok értelmében ők minden ingóságukat, köztük eszközeiket, állataikat is magukkal hozhatták az eredetileg sváb lakosságú baranyai településre.
Mindez – folytatta – azonban nem adatott meg a szintén kitelepítésre ítélt fekedi német nemzetiségiek számára. Mintegy negyven családot telepítettek Németországba, azonban közülük csupán hárman maradtak a nagyhatalmi kényszerrel kijelölt új hazájukban. A többiek már az 1950-es évektől elkezdtek visszatérni a baranyai községbe.
Mint a polgármestertől megtudtuk, a helyi és a betelepített lakosság együttélését a felekezeti különbségek sem terhelték. A svábok a katolikus templomukban, a Felvidékről érkezettek az azóta már megszűnt református imaházában élhették meg hitüket.
Tillmann Péter Feked történelméről elmondta, hogy a háború előtt a lakosság jórészt földművelésből és állattenyésztésből élt. A fekediek állandó beszállítói voltak az egykori véméndi sajtüzemnek. A szocializmusban az egyetlen munkalehetőséget helyben a tsz jelentette, ami sok ott élőt késztetett a falu elhagyására. Szintén az elvándorlást erősítették, hogy egészen 1978-ig Fekednek nem volt közúti összeköttetése Pécsváraddal, Pécs irányába.
A polgármester szerint ma már elmondható, hogy a 227 lakosú község prosperál, lélekszámuk, ha nem is óriási mértékben, de növekszik. Programjaikról, köztük a stifolderfesztiválról a bama.hu is rendszeresen beszámol. A falu híven őrzi német nemzetiségi hagyományait, történetük során először együttesek és zenekarok is alakultak, s minderre méltán büszkék is lehetnek.”
Fotó: bama.hu
Eredeti írás: BALIKÓ GERGELY
About the Author
