szerkeszto 
2021 júliusa – magyar-amerikai megállapodás Pápáról és Kecskemétről
Lassan harminc évesek lesznek azok, akik 1995 után Kaposváron és környékén magyar-amerikai kapcsolatból születtek. Eleinte mamát lehetett látni az utcákon, sétáltatva az újszülöttet. Azóta a mamák közül is, az időközben nagykorúvá vált gyerekek közül is sokan elköltöztek. Az amerikai katonák és a magyar lányok kapcsolatának valós története azóta is tabutéma.
Sok mendemonda járta akkoriban arról is, hogy az amerikai katonák hogyan szórakoztak, hogyan randalíroztak a magyar éttermekben és kocsmákban. Aztán a mendemondák is elhallgattak vagy elhallgattatták őket. Az egyre terebélyesedő magyar-amerikai viszony, a transzatlanti értékek világába nem fértek bele a valóság dehonesztáló történetei.
Az első amerikai bevonulás
1989-91-ben Kelet-Európában viszonylag simán megdöntötték a szocialista rendszereket. Kivétel volt Jugoszlávia. Itt nem működött a sima rendszerváltás trükkje. A nyugat egymásnak ugrasztotta a délszláv népeket, és elindította balkáni háborút. A cél a szocializmus megdöntése és az egységes Jugoszlávia szétverése volt.
Antall József kormánya 1990-94 között támogatta a nyugat fellépését. A horvát lázadó erőket ellátta a Munkásőrség egykori fegyvereivel, támogatta magyar területen az ellenzéki erők kiképzését. Külföldi csapatok azonban nem voltak Magyarországon.
1995 novemberében kósza hírek jelentek meg a magyar sajtóban arról, hogy a boszniai NATO–békefenntartó erők Magyarországon keresnek logisztikai bázist maguknak. November 26-án – még a parlamenti döntés előtt – meg is jelentek az amerikai katonai szakértők. Taszár mellett döntöttek.
Taszár Somogy megyében van, 10 kilométerre Kaposvártól. 1936-tól 1995-ig a magyar hadsereg használta. 1995-ben átvette az USA légiereje. A balkáni háború során a NATO céljaira használták. Az amerikaiak 2004. június 30-án ürítették ki a repülőteret.
1995 őszén az Egyesült Államok hivatalos felkéréssel fordult a magyar kormányhoz az IFOR-erők támogatására. Taszárra települtek az USA Európai Szárazföldi Csapatok Parancsnokságának illetékes egységei, valamint ezek működését segítő katonai szervezetek. Zavartalan tevékenységükhöz a magyar hatóságok részben vagy teljesen átadtak három laktanyát és mintegy 400 hektár területet.
1995. december 10-én kezdődött meg az amerikai csapatok betelepítése Bosznia-Hercegovinába, s a hadszíntéri felvonulás első nagy szakasza 1996. február 14-én zárult. Ez idő alatt több mint 11 ezer gép- és harcjármű, 2157 repülőeszköz, 400 vasúti szerelvény és 30 ezer katona vonult át. A telepítés befejezése óta – a békefenntartói feladatok teljes időtartama alatt – folyamatosan mintegy 6400 katona tartózkodott magyar földön.
1996 januárjában Bill Clinton amerikai elnök is felkereste a taszári amerikai bázist. A magyar vezetők tudták, hogy jön az elnök, de az amerikaiak csak az utolsó percben szóltak, hogy az Air Force One nem Budapesten száll le, hanem Taszáron. Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula rohantak Taszárra.
Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke kijelentette, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány feladta Magyarország nehezen megszerzett semlegességét, a NATO-ba viszi az országot, Magyarországra pedig amerikai katonákat enged.
Csurka István, a MIÉP elnöke megszégyenítőnek nevezte, ahogy a magyar vezetők hanyatt-homlok rohantak Taszárra – találkozni Clinton elnökkel. Pécsett kifejtette: ők nem ellenzik, hogy Magyarország részt vesz a boszniai béketeremtésben, de súlyos hibának tartják, hogy a kormány cserébe nem kért biztosítékot a déli határainkon túl élő magyarok jogainak érvényesítésére.
Titkosítva ötven évre:
az amerikaiak oldalán Jugoszlávia ellen
1999 márciusában megváltozott Magyarország státusza, hivatalosan a NATO tagja lettünk. Mit ad isten, március 24-én a NATO haderői megindultak a független Jugoszlávia ellen. Nyilvánvaló volt, hogy Magyarország NATO-tagsága azért lett égetővé, mert a NATO-nak kellett a magyar terület. Nem lehetett előre látni, hogy a légitámadások elegendőek lesznek-e Jugoszlávia legyőzéséére. A NATO szárazföldi háborúra is készült. Szárazföldi támadásra pedig a magyar terület volt a legalkalmasabb.
Magyarország részese lett egy független ország elleni háborúnak. Arról nem is beszélve, hogy a NATO magyarlakta területeket is lőtt, Újvidéket és a Vajdaságot. Szárazföldi háborúra nem került sor, de Magyarország területét, vasútjait, közútjait, repülőtereit, kórházait felkészítették a nagy háborúra. Ezt a történetet is homály fedi. Titkosítva 50 évre!
„A gazemberek oldalára álltunk! Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet!” – írta Teleki Pál miniszterelnök Horthy Miklós kormányzónak 1941 áprilisában, amikor Magyarország Hitler oldalán megtámadta Jugoszláviát. Aztán Teleki főbe lőtte magát.
1999 márciusában Orbán Viktor akkori miniszterelnök semmi ilyet nem írt, és mondani se kell, nem lőtte magát főbe.
1999. április 8-án délelőtt Thürmer Gyula egyetlen magyar politikusként Belgrádban felkereste Slobodan Milošević jugoszláv elnököt. „Ha a magyar hadsereg megtámadja Jugoszláviát, sok jugoszláv katona fog elesni. De sok magyar katona is elesik. Mi nem akarunk háborút!” – mondta Milošević.
Délután Thürmer Újvidéken sokezer ember előtt kijelentette: Mi sem akarunk háborút! Este az amerikai repülök ismét bombáztak.
Pápa – orosz célpont
2007-es év. Az USA elnöke George Bush, a magyar miniszterelnök Gyurcsány Ferenc. 2003 óta folyik az iraki háború. 2003 nyarán még Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején a magyar parlament nagy többséggel elfogadta, hogy Magyarország egy 300 fős szállító kontingens küldjön az iraki háborúba. Magyarország története során először vett részt ilyen nagyságú szárazföldi hadműveletben.
2007-ben megkezdte működését a NATO légitámaszpontja Pápán, a Magyar Néphadsereg egykori katonai repülőterén. A NATO választása tudatos. Pápa Európa közepén van, 163 kilométerre Budapesttől, 161-re Bécstől, 118-ra Pozsonytól.
Pápán a NATO stratégiai nehéz szállítógépéiből 3 darab állomásozik. Pápa optimális átrakodóhely, alkalma katonák és fegyverek tömeges szállítására.
A Pápán állomásozó mintegy 130 fős nemzetközi katonai kontingens egyharmada amerikai. Akik többéves szolgálatra érkeztek, magukkal hozták a családjukat is. Pápán sokan örültek a támaszpontnak. Feldobta az ingatlanpiacot, az amerikaiak eltartják a környék szórakozóhelyeit. De Pápa ezzel együtt célponttá vált.
A történetnek nincs vége. 2021 júliusában az Orbán- kormány engedélyt adott az amerikai hadseregnek, hogy korlátlanul használja a pápai és kecskeméti repülőbázist, azaz az MH 59.Szentgyörgyi Dezső Repülőbázist és az MH Pápa Bázisrepülőteret és az amerikai igények alapján bővítsék ki.
***
Jönnek-e az amerikaiak? Valójában már voltak is itt, és itt vannak ma is. A kérdés csak az, hogy mikor jönnek többen.
A kormány hallgat erről, nem tájékoztatja az embereket. Noha nem kis dologról van szó, hanem arról, hogy idegen, külföldi katonák használják Magyarország területét, közútjait, vasútjait, az ország más erőforrásait.
A XX. század folyamán négy alkalommal állomásoztak külföldi csapatok huzamosabb ideig Magyarországon. Az Antant erői, döntően román és részben francia csapatok 1919. márciusa és novembere között szállták meg az országot. A románok mindent vittek is, amit lehetett. A hitleri Németország csapatai 1944. márciusa és 1945. áprilisa között tartották megszállás alatt az országot. A második világháborúban győztes Szovjetunió csapatai 1945-1990 között állomásoztak itt. Az Egyesült Államok csapatai 1995-2003 között tartózkodtak Taszáron.
Az idegen államok katonáit lehet üdvözölni, lehet utálni. Ki-ki meggyőződésé alapján teheti. De a politikai és ideológia szempontokat félretéve, kizárólag magyar szemmel, a magyar függetlenség szemszögéből nézve, az idegen katona idegen, legyen az román, német, orosz, vagy akár amerikai.
About the Author
Kós Zoltán 
