Nagy István 
A mostani hét legtöbbet ígérő eseménye vitathatatlanul az „Egy övezet, egy út” programban együttműködő országok csúcsértekezlete Pekingben.
Az ukrán területen folyó amerikai-orosz háborúban ugyanis egyelőre senki sem áll győzelemre és olyan körülmény sem látszik, amely bármelyik felet békére kényszerítené. Így nem tudhatjuk, hogy az ukrajnai háború végül is milyen módon változtatja meg a világ rendjét.
A közel-keleti háború sem új. Inkább arról van szó, hogy a világ egészségi állapotának általános romlása előhozza a régi betegségeket. A régi bajok kiújulása súlyosbíthatja a helyzetet és akár világháború felé lökheti a világot.
Mire a sorokat olvassuk, a pekingi tanácskozás részvevői, köztük Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő már hazafelé tartanak, és a konkrétumokat is csak később ismerjük meg. De egy biztos: a pekingi tanácskozás elősegítheti egy új világrend kialakulását.
Hszi Csin-ping kínai elnök tíz éve javasolta a világnak, hogy az ókori Selyemút mintájára hozzanak létre egy soha nem látott méretű együttműködési övezetet. Úgy is mondhatnánk: új világrendet javasolt.
Ne a politikai vitákkal kezdjük, mondta, amelyek elválasztanak. Kezdjük a gazdasággal, hiszen a gazdasági sikertől függ a népeink jóléte, és ha népeink jobban fogják érezni magukat egy ilyen együttműködés nyomán, a politikai együttműködésre is megjön az akarat.
Olyan dolgokra költsük a pénzünket, amelyek alapjaiban változtatják meg a népek életét. Építsünk vasutakat, hatalmas energiavezetékeket, vízerőműveket, nagy gyárakat. Az egész projektnek egy alapelve legyen: win-win, azaz mindenki nyerjen rajta!
Persze van itt még egy fontos elem, amit sokan előszeretettel elhallgatnak. Minden nép éljen úgy, ahogyan akar, maguk válasszák meg társadalmi rendszerüket és ne mások döntsenek helyettük! – üzente a kínai sajátosságú szocializmust építő Kína a világnak, ahol zömében tőkés országok vannak.
Kína nem akarja megváltoztatni mások társadalmi rendszerét, és nem engedi senkinek, hogy megváltoztassák az övét. Kína nem exportál forradalmat. Megmutatja a kínai út erényeit, a kínai út sikereivel segíti a közös együttműködést. Ennyi és nem több. Innen tovább mindenki maga dönt.
Az elmúlt tíz év azt is megmutatta, hogy a nyugat nem akar olyan világrendet, amelyben akár egy ország is szocializmust épít, akárhogyan is nevezzék azt. Trumptól kezdve Bidenig mindenki neki is rohant Kínának. Bíztak abban, hogy a külső nyomásra a kínai párt leváltja Hszi elnököt, de nem ez történt. 2022-ben ismét őt választották.
2022 óta folyik az USA, az EU, a NATO háborúja Oroszország ellen, amely közvetve Kína megrendítésére is irányul.
A magyar elit számára ez nem kis dilemmát jelent. Tudják, hogy új világrend van kialakulóban, de nem tudják, hogy milyen. Azt szeretnék elkerülni, hogy a világ blokkosodjon. A magyar miniszterelnök Tusványoson nagy elvi kompromisszumot vázolt fel: a nagyhatalmaknak fel kellene ismerniük, hogy „két nap van az égen”.
A pekingi tanácskozás üzenete az, hogy a kínaiaknak nem lenne bajuk azzal, ha két nap sütne le az emberiségre. Amerika azonban még mindig azt hiszi, hogy az ő napjuk az egyetlen.
A magyar álláspontnak vannak gyengéi. Kicsik vagyunk, és akárhány Nobel-díjasunk lesz, nem leszünk nagyobbak. Másrészt, a magyar elit úgy lép fel a blokkosodás ellen, hogy Magyarország maga is blokkokban van, sőt mondhatjuk az EU és a NATO önkéntesen vállalt börtönében. Innen csak addig lehet kifelé üzengetni, amíg a börtönigazgató nem koppint a fejünkre, illetve amíg a másik oldalnak érdemlegeset tudunk ajánlani.
És még egy dolog. A magyar elit hallani sem akar arról, hogy Magyarországon szocializmus legyen. Bízik abban, hogy a konzervatív országépítő programja meg is akadályoz minden ilyen kísérletet.
A világ népei azonban egyre sürgetőbben konkrét megoldásokat akarnak problémáikra, a nyugati társadalmak szétesésétől kezdve a középosztályok elszegényedésén át a háborúkig. Az európai elitben azért folyik a harc, hogy a konzervatív vagy a liberális oldal adjon választ a népeknek. Mert választ adni kell, és ezt is értik.
Nincs forradalmi helyzet a tőkés országokban. De az EU összeomlása, a világháború, vagy akár egy új tömegjárvány gyökeresen megváltoztathatja a helyzetet. Kína nem exportál forradalmat, de szocializmusának sikerei biztatólag hatnak azokra, akik a világot alapjaiban akarják megváltoztatni. Építsünk egy új világot nem a milliárdosok profitja kedvéért, hanem az emberek boldogulásáért!
Apropó, a héten folyik még egy tanácskozás. Izmirben a világ kommunista és munkáspártjai éppen erről beszélnek. Konkrétabban és határozottabban, mint bármikor az elmúlt évtizedekben.
About the Author
Kós Zoltán 
