„Alig egy hete kezdődött meg a nyári a szünet a középiskolákban, a munkaerőpiac már felszippantotta a dolgozni vágyó diákokat. Majzik Nándor, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) főtitkára az Index megkeresésére elmondta: az előrelátó fiatalok jellemzően már áprilisban elkezdik megtervezni a nyarat, ám a legtöbben csak május végén, június elején döntik el, hogy munkával töltik a vakációt, a jelentkezések száma ezekben a hetekben a legmagasabb.
Előzetes várakozásaink szerint idén nyáron több mint 100 ezer diák fog iskolaszövetkezeten keresztül dolgozni, ami rekordnak mondható. Az extrém nagy érdeklődés a minimálbér-emeléssel és a 25 év alatti fiatalok szja-mentességével magyarázható
– jelentette ki lapunknak Majzik Nándor.
Kiemelte, hogy továbbra is a turizmus-vendéglátás a legnépszerűbb szektor, de sokan helyezkednek el a nyárra a kereskedelemben, feldolgozóiparban, gyártásban, adminisztrációs és egyéb irodai munkakörökben, illetve vidéken a mezőgazdaság is hódít.
Elmondása szerint Budapesten, Észak-Dunántúlon, illetve egyéb kiemelt helyeken, többek között a Balatonon, Debrecenben és Kecskeméten bruttó 1600-1700 forint körül alakulnak az órabérek, az ország többi részén pedig nagyságrendileg 200-300 forinttal kapnak kevesebbet a diákok. Megjegyezte, hogy az szja-mentesség miatt az említett összegek akár nettó keresetet is jelenthetnek.
„Természetesen vannak 2000 forint feletti órabérek is, de ott a munkakör általában informatikai ismeretet vagy nyelvtudást igényel, a betanítási időszak pedig eleve hosszabb, így ezekre a helyekre leginkább azok tudnak bejutni, akik év közben, tanulás mellett is tudnak munkát vállalni, ők jellemzően az egyetemisták” – mondta a főtitkár, aki beszélt arról is, hogy ma már a középiskolások is gyakran vállalnak munkát akár tanév közben is, de velük jellemzően csak hétvégékre lehet számolni.
Ezzel szemben nyáron akár főállásban is elérhetők a tinédzserek, igaz, lehetőségeik ebben az időszakban is kötöttebbek. A DiákÉSZ főtitkára emlékeztetett, hogy leghamarabb 15 éves kortól lehet dolgozni, de a kiskorúak csakis kizárólag szülői beleegyezéssel vállalhatnak munkát heti maximum 5, napi maximum 8 órában.
Kitért arra, hogy trükközések minden évben vannak, nemegyszer előfordul, hogy a munkáltató megpróbál visszaélni azzal, hogy a diákok a munka világában még csak kevés tapasztalattal rendelkeznek. Előfordul, hogy valakit nem arra a munkára akarnak befogni, mint amire jelentkezett, ahogy az is viszonylag gyakori, hogy valakitől több munkaórát várnak el, mint amennyi a szerződésben szerepel. Emellett bizonyos helyzetekben a munkakörülményeket is kifogásolni szokták a diákok.
„Azért is éri meg iskolaszövetkezeten keresztül dolgozni, mert így minden diák kap egy saját kapcsolattartót, aki jogszerűtlenség, átverés esetén eredményesen tudja őt képviselni” – mutatott rá Majzik Nándor, aki szerint a következőkre is érdemes odafigyelni:
- Mindenképp írásba kell foglalni a szerződést. A jelentkezés csak akkor végleges, ha a dokumentumot mindkét fél aláírta. Ezután történhet meg a bejelentés.
- A jelenléti ívet akár papíron, akár elektronikusan el kell juttatni az iskolaszövetkezethez, az ugyanis a bérelszámolás alapja.
Miért éri meg diákokat foglalkoztatni?
Majzik Nándor szerint a cégek több szempontot is figyelembe vesznek akkor, amikor diákok foglalkoztatására adják a fejüket. Egyrészt a vállalkozásoknak anyagi előnyt jelent fiatalokkal együtt dolgozni, az átlagnál alacsonyabb fizetési igények mellett ugyanis a tanulóknak nem jár táppénz, betegszabadság, pusztán a ledolgozott órák után kell nekik fizetni.
„Emellett a fiatalok életerősek, lelkesek, pörgősek, valamint nyitottak a modern megoldásokra. Továbbá az sem elhanyagolható szempont, hogy a cégek így ki tudják próbálni az új munkaerőt, és ha rövid távon, részmunkaidőben beváltak, akkor a későbbiek gyakorlatilag kockázat nélkül, főállásban is foglalkoztathatják őket” – mondta a főtitkár. Hozzátette, hogy a munkaerőhiány miatt is egyre több cég dönt úgy, hogy diákokkal tölti fel a betöltetlen állásokat, különösen igaz ez nyáron, amikor egy-egy vezető az állandó kollégákat másképp el sem tudná engedni szabadságra.
Arról, hogy pontosan mely szektorban jelent különösen nagy gondot a munkaerőhiány, itt írtunk korábban.”
Címlap fotó: cormsquare.com
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
