szerkeszto 
„Gyakran elhangzik, hogy a magyar baloldal 15 év alatt eljutott Gyurcsány Ferenctől Gyurcsány Ferencig. Ha megnézzük az elmúlt évek történéseit, akkor láthatjuk, hogy a gondolat egyáltalán nem alaptalan, hiszen a Demokratikus Koalíció rendelkezik a parlamentben a legtöbb mandátummal a baloldali pártok közül és több jel utal arra, hogy itt nem állnak meg: a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választáson be akarják fejezni, amit elkezdtek.
Nem tudom, majd kiderül, ki fog derülni a főpolgármester-választáson
– fogalmazott Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője a héten Bohár Dániel azon kérdésére, hogy Dobrev Klára vagy Karácsony Gergely lenne a jobb főpolgármester. Mindez elég sejtelmesen hangzik a Gyurcsány-párt politikusától, ha pedig megnézzük, hogy az elmúlt időben mi történt a baloldalon, akkor van alapja annak az elképzelésnek, hogy a DK inkább az európai parlamenti képviselőjét szeretné a főváros élén látni, amivel újabb lépést tennének abba az irányba, hogy elfoglalják a magyar politika teljes baloldalát. Emlékezetes, hogy tavaly ősszel, a baloldali előválasztás első fordulójában Dobrev Klára végzett az élen a miniszterelnök-jelöltek versenyében, őt pedig Karácsony Gergely, majd Márki-Zay Péter követte. Ekkor megindultak az egyeztetések Budapest és Hódmezővásárhely polgármestere között, hogy ki lépjen vissza a másik javára. Végül hosszas huzavonát követően Karácsony Gergely bedobta a törülközőt, és beállt Márki-Zay mögé, hogy ezzel fogják ki a szelet Dobrev Klára vitorlájából. A visszalépést követően Karácsony egy háttérbeszélgetésen közölte: „hosszú azoknak a politikusoknak a listája, akik megpróbáltak megzsarolni, rajta van Gyurcsány Ferenc is.” Abban az esetben, ha 2024-ben Karácsonyt leléptetik a főpolgármesteri posztról, megpecsételődhet saját pártjának, a Párbeszédnek a sorsa is, mivel még soha nem indultak önállóan sem országgyűlési, sem pedig önkormányzati választáson, legismertebb politikusuk kudarca pedig végképp a csendben kimúló kispártok útjára terelheti őket.
Ugyanakkor Gyurcsányék részéről a baloldal bekebelezése nem újkeletű gondolat, hiszen a DK 2011-es megalapítása óta folyamatosan arra törekedett az egykori miniszterelnök, hogy a balliberális csoportosulások élére álljon.
A botrányoktól, valamint belső hatalmi harcoktól terhelt Jobbik négy éve még a legerősebb ellenzéki párt volt, az elmúlt években azonban Jakab Péter elnöksége alatt a párt elvesztette támogatói jelentős részét, a parlamenti képviselőinek pedig a kétharmadát a legutóbbi választáson. Mindez párhuzamosan zajlott azzal, ahogy az egykori radikális párt egyre közelebb került a DK-hoz, amit az is bizonyít, hogy Gyurcsány még a választási bukás után is védelmébe vette a Jobbikot, mondván: megalapozatlan az a vád, hogy az egykori radikális párt többet vitt, mint hozott a baloldali összefogás számára. Gyurcsány Ferenc régóta folytatja saját egykori pártjának, az MSZP felszalámizását is. Ennek legutóbbi jele az volt, hogy az MSZP egykori elnöke, Molnár Gyula úgy döntött, hogy belép a Gyurcsány-pártba. Ugyanakkor helyi szinten is folyik az MSZP bekebelezése, miután lapunk nemrég megírta, hogy otthagyta a pesterzsébeti MSZP-frakciót Csaszny Márton, emögött pedig Gyurcsány Ferenc állhat, ugyanis Csaszny külső támogatásával a DK többségbe kerülhet a képviselő-testületben. Mostanáig a baloldalon a Momentum tűnt az egyetlen olyan pártnak, amelyik megpróbál párbajra kelni a DK-val, azonban a 2017-es Nolimpia kampánnyal a köztudatba berobbanó párt nemrég lezajlott tisztújítása után egy politikai újonc, Gelencsér Ferenc lett a párt elnöke.
Ismert: kormánypárti kezdeményezésre 2024-ben egy napon fogják tartani az országgyűlési, valamint az európai parlamenti választásokat.
A baloldal eredeti stratégiája szerint az EP-voksoláson külön-külön indultak volna, hogy az erőviszonyokat felmérve megkezdjék az alkudozást az önkormányzati választáson történő közös indulásról. Azonban, ha egy napon lesz a két választás, akkor a baloldali pártok jelenlegi erősorrendje alapján indulhatnak meg a tárgyalások, ami a legerősebb pártnak, vagyis a DK-nak kedvezhet.”
Címlap fotó: hirtv.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
