„Néhány héten belül a tervek szerint üzembe helyezik a bosznia-hercegovinai Vares ércbányáját. Ezüst, arany, ólom, cink, rezet, antimon és más fémek nyerhetők ki a kőzetekből. Amint a bánya beindul, több mint két százalékkal járul majd hozzá a boszniai GDP-hez.
Ezek a stratégiai fémek fontosak az Európai Unió számára, mivel általuk csökkenteni lehet a kínai vagy orosz nyersanyagoktól való függőségét.
Aktivisták azonban panaszt nyújtottak be az Európa Tanácshoz, a berni egyezményi irodához, mondván, hogy a biológiai sokféleség veszélyben van, és a víz szennyeződik a bányászati tevékenységek miatt.
Egy hegylánccal arrébb, a szomszédos Kakanj városában egyre nagyobb a tiltakozás. Hajrija Čobo angoltanár, környezetvédelmi jogot tanult. Azzal vádolja a bányavállalatot, hogy piszkos trükköket alkalmaz a környezetvédelmi tanulmányokkal kapcsolatban, és hogy egy olyan brit intézetet bízott meg, amelynek állítólag nincs engedélye munkavégzésre Bosznia-Hercegovinában.
„A kormányom legalább 40 000 ember életét veszélyezteti a városomban… Egy brit cég profitja és néhány száz ember foglalkoztatása érdekében. Tudja, hogy ezt hogy hívják? Neokolonializmusnak” – mondja riporterünknek.
Az ivóvízre vonatkozó hivatalos határértékek teljesen rendben vannak… Hajrija ennek ellenére vásárolt néhány alapvető vizsgálóberendezést, és ellenőrzi az ezüstbánya irányából érkező patak szennyezettségi szintjét.
„A vízben lévő részecskéket mérem. Amit itt kaptunk, 210 és 230 között van. A bányászat előtt 25 volt ebben a patakban.”
Az Európa Tanács reagált. A jogilag kötelező erejű berni egyezmény hivatala arra kéri Bosznia-Hercegovina kormányát, hogy a kifogások rendezéséig a bányászati tevékenységet egyelőre állítsa le. A kormányt arra kérik, nyújtson be hivatalos jelentést annak tisztázása érdekében, hogy a bánya veszélyezteti-e a biológiai sokféleséget.
Az Adriatic Metals fenntarthatósági vezetője, Vildana Mahmutović minden vádat visszautasít:
„Nagyon messze van a földalatti bányászati tevékenységeinktől. Minden tanulmány elég biztos abban, hogy van közöttük egy vízgát, így a felszín alatti vizeink nem befolyásolják ezt a vízellátást a domb másik oldalán.”
Egy másik bányavállalat, a Rio Tinto falba ütközött a szomszédos Szerbiában egy lítiumbánya-projekttel. A hatalmas tiltakozások arra késztették a hatóságokat, hogy meggondolják magukat, és leállítsák a nagy bányászati projektet.
Ez az oka annak, hogy az Adriatic Metals a boszniai ezüstbánya-projektjével más megközelítést választ: nagy hangsúlyt fektetnek a kommunikációra, az átláthatóságra, a helyi érdekelt felekkel való szoros együttműködésr és a szigorú szennyezés-szabályozásra.”
Címlap fotó: Hajrija a szennyezést méri egy patakban© Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
