szerkeszto 
„Roman Cservinszkij, az ukrán különleges erők ezredese koordinálhatta az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantását célzó akciót – állítja a The Washington Post és a Der Spiegel. Az akciót Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tudta nélkül hajthatták végre, ami komoly feszültséget is jelezhet az ukrán hadsereg és a politikai vezetés között. Az Index megkereste Jójárt Krisztiánt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársát, aki kifejtette, hogyan látja Ukrajna helyzetét az Északi Áramlat elleni robbantás ügyében.
A legújabb információk szerint központi szerepet játszott az Északi Áramlat földgázvezeték tavalyi felrobbantásában egy magas rangú ukrán katonatiszt, akinek szoros kapcsolatai vannak az ország hírszerző szolgálataival – írja a The Washington Post és a Der Spiegel közös oknyomozó írása.
A két forrás olyan ukrajnai és más európai tisztviselőkre hivatkozik, akik ismerik a művelet részleteit.
Mint írták, Roman Cservinszkij egy 48 éves, korábban kitüntetésben részesült ezredes, aki az ukrán különleges műveleti erőknél szolgált, amikor az Északi Áramlat-művelet koordinátora volt.
A The Washington Post szerint Cservinszkij egy hatfős csapatot irányított, amely hamis személyazonosság alatt bérelt egy hajót, és mélytengeri búvárfelszereléssel robbanótölteteket helyezett el a gázvezetékeken.
Megjegyzik, hogy az ukrán ezredes nem egyedül tervezte meg az akciót. A források szerint Cservinszkij az ukrán haderő főparancsnokának, Valerij Zaluzsnijnak jelentett.
A lap információja átfedésben van a holland hírszerzés korábbi jelentésével, amely arról írt, hogy Valerij Zaluzsnij tábornok irányította az Északi Áramlat elleni műveletet.
Zelenszkij tudta nélkül hajtották végre a támadást
Zelenszkij többször is cáfolta, hogy Ukrajnának köze lenne az Északi Áramlat elleni robbantáshoz. A The Washington Post forrásai alapján a robbantás tervezői és végrehajtói közvetlenül Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnöknek jelentettek, így az ukrán elnök nem tudott az akcióról. A lap CIA-jelentéseket is megemlít, amelyek szerint
ZELENSZKIJ NEM HAGYTA JÓVÁ AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT MEGTÁMADÁSÁT.
Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa az Index megkeresésére elmondta: amennyiben elfogadjuk, hogy valóban az ukránok álltak az Északi Áramlat felrobbantása mögött, akkor nehezen elképzelhető, hogy az akcióhoz ne kellett volna – legalább hallgatólagosan – az elnök jóváhagyása, annak stratégiai jelentősége és potenciális politikai kockázatai miatt.
A szakértő szerint ugyanakkor az ukrán különleges műveletek tömegével zajlanak, amelyeknek egy részét az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), másik részét pedig az ukrán katonai hírszerzés hajtja végre.
A szakértő szerint az ukrán különleges műveletek tömegével zajlanak, amelyeknek egy részét az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), másik részét pedig az ukrán katonai hírszerzés hajtja végre.
Jójárt Krisztián nem tartja reálisnak, hogy minden katonai művelet elnöki jóváhagyást igényelne. Adott esetben Zelenszkij tényleg nem tudhatott ezekről a műveletekről – tette hozzá.
Kiéleződhet a feszültség az ukrán hadsereg és a politikai vezetés között
Jójárt Krisztián úgy látja, hogy a The Washington Post-cikk fő argumentuma, hogy az Északi Áramlat felrobbantásában Zelenszkijnek nincs politikai felelőssége, helyette a felelősség Zaluzsnijt terheli.
Ezért elképzelhető, hogy az újabb információ felszínre kerülése nem független az ukrán politikai és katonai vezetés között feszülő látszólagos ellentéttől.
Az ukrán ellentámadás eddigi eredményei ugyanis látszólag a felszínre hozták az ellentétet az ukrán hadsereg és a politikai vezetés között. A szakértő szerint jelenleg patthelyzet alakult ki a háborúban,
amelynek sajnos egyelőre nem látszik egyértelműen a megoldása.
Jójárt Krisztián hozzátette, hogy az ukrán különleges műveleti erők vezetőjét úgy váltották le, hogy Zaluzsnijt kihagyták a gyakorlati döntésből, így valóban elképzelhető, hogy ellentét alakult ki az ukrán politikai és katonai vezetés között. Ezt támasztja alá a Zaluzsnij interjújára érkezett szokatlanul éles kritika is az ukrán elnöki adminisztráció részéről.
Továbbra sincs konkrét felelőse az Északi Áramlat felrobbantásának
Mint arról az Index is beszámolt, a 2022. szeptember 26-i robbanások jelentős károkat okoztak négy Északi Áramlat-vezeték közül háromban, amelyek megépítése 15 évig tartott. A robbantással megszakították a fő energiakapcsolatot Oroszország és a Nyugat között. A tél közeledtével a hálózat négy gázvezetékéből csak egy maradt sértetlen, így veszélybe került Európa energiabiztonsága is.
Az Északi Áramlat elleni merénylet elkövetőiről még mindig nem sikerült minden kétséget kizáró bizonyítékokat összegyűjteni.
Az érintett országok egymásra mutogatnak, és határozottan tagadják a felelősségüket. Erős kérdőjel, hogy valóban az ukránok állnak-e az Északi Áramlat vezeték felrobbantása mögött – jegyezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.
Ukrajna EU-s csatlakozását is negatívan befolyásolná egy konkrét bizonyíték
Jójárt Krisztián nem tartja olyan érdemi információnak a The Washington Post értesülését, amely biztosan megerősítené, hogy az Északi Áramlat elleni merényletet az ukránok követték el.
Nyilván, ha valóban kiderülne, minden kétséget kizáróan, hogy az ukránok álltak a merénylet mögött, akkor az nyilván nem befolyásolná túl kedvezően Ukrajna EU-s csatlakozását
– tette hozzá a szakértő.
Logikusan átgondolva legalább annyi érvet lehet felsorakoztatni az ukránok felelőssége mellett, mint amennyit az oroszok mellett is fel lehet – szögezte le Jójárt Krisztián, aki szerint az Északi Áramlat elleni merénylet továbbra is egy nagyon homályos és nyitott kérdés.
A The Washington Post cikke szerint Cservinszkij az ügyvédjén keresztül tagadta, hogy köze lenne az Északi Áramlat elleni robbantáshoz. Kijelentette, hogy a személyéről szóló találgatásokat az orosz propaganda terjeszti minden alap nélkül.
A katonatisztet jelenleg egy kijevi börtönben tartják fogva. A vád szerint Cservinszkij engedély nélkül adhatta ki az ukrán légi támaszpont koordinátáit, így az orosz hadsereg rakétacsapásában egy katona meghalt, és tizenhét megsérült.
Cservinszkij szerint letartóztatása egy politikai megtorlás, amiért korábban bírálta Zelenszkij elnököt és tanácsadóit.
Az Északi Áramlat gázvezeték Oroszország bevételeit növelte
A lap szerint az ukránok közül sokan egyetértettek abban, hogy a vezeték felrobbantása szükségszerű volt ahhoz, hogy Putyin ne tudja tovább növelni a bevételeit a földgázeladásokból. Emellett Oroszország Európa sakkban tartására is jól hasznosította a Északi Áramlatot.
A gázvezeték 51 százalékban az orosz állami Gazprom tulajdona, emellett a nyugat-európai energiacégek is milliárdokat fektettek a projektbe. Kijev már a gázvezeték megépülésekor is panaszkodott, mivel az Északi Áramlat miatt hatalmas tranzitdíjbevételektől estek el.
A gázvezetéket érő támadás jelentős gazdasági károkat okozott Oroszországnak, mivel korábban ezeken a vezetékeken keresztül szállítottak gázt Európába.”
Címlap fotó: Volodimir Zelenszkij© Fotó Fotó: Eric Lalmand / Pool / Photo News / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István