„Ha tervezett volt, ha nem, de úgy tűnik, hogy megvan az első vezéráldozata Rishi Sunak brit miniszterelnök kormányátalakításának. A brit politikára jellemző kormányátalakítás első menesztettje Suella Braverman belügyminiszter lett, akinek lemondását egész hétvégén követelték megosztó véleménycikke miatt – még párttársai körében is.
Azonnali hatállyal felmentette belügyminiszteri posztjából Rishi Sunak Suella Bravermant, miután az elmúlt napokban egyre nagyobb botrány alakult ki a belügyminiszter körül.
A párt kulturálisan olykor szélsőjobboldali nézeteket pedzegető részéhez tartozó Braverman azután távozik posztjáról, hogy nemrég egy véleménycikket írt a jobbközép The Timesnak, amiben többek között olyan kijelentéseket tett, hogy a rendőrség előnyben részesíti a palesztinbarát tüntetéseket a szélsőjobboldalival szemben – az angolul pejoratív értelemmel is bíró mob kifejezést használta, amit leginkább „csőcselékként” lehetne magyarra lefordítani.
Véleménycikkében az is megbotránkozást keltett, hogy szerinte a tüntetéseket az „iszlamisták” arra használják, hogy felsőbbrendűségüket kifejezzék – szerinte a tüntetéseket részben eleve a Hamász pénzeli –, de a demonstrációkat a viharvert és véres 20. századi észak-írországi terrorizmussal is összevetette.
Publicisztikája nemcsak a brit közvéleményben keltett megbotránkozást, hanem a Konzervatív Pártban, a Toryk közt is.
Többen is követelték a lemondását
A hétvégén több ellenzéki politikus is a lemondását követelte, köztük a Munkáspárt épp nehéz helyzetben lévő elnöke, Keir Starmer még véleménycikket is írt a konzervatív The Telegraphnak erről.
De több tory politikus is – hol névvel, hol név nélkül – azt nyilatkozta, hogy ilyen kijelentések után Bravermannak le kell mondania, vagy ha ő erre nem hajlandó, akkor Rishi Sunaknak kellene megköszönnie a belügyminiszter munkáját – hétfőn végül utóbbi történt, miután Sunak megkérte Bravermant, hogy mondjon le, aki e kérését elfogadta.
A Konzervatív Párt közleményében azt írja, hogy Braverman távozása tervezett volt, miután a brit politikára jellemző kormányátalakítás eleve időszerű volt. Ennek célja, hogy Sunak „erősítse csapatát a kormányban, hogy a szebb jövőért megfogalmazott hosszú távú céljait teljesíteni tudja”.
A belügyminiszter helyét az eddigi külügyminiszter, James Cleverly vette át. A külügyi tárcát pedig a pártelnökségről és miniszterelnökségről a 2016-os brexitnépszavazás miatt lemondó David Cameron kapta meg, aki lemondása óta nem vállalt semmilyen politikai tisztséget.
Bravermannak egyébként a sajtóhírek szerint amiatt is kell távoznia,
mert a véleménycikke végleges szövegéről nem egyeztetett Rishi Sunakkal.
Sunak még korábban változtatásokat kért tőle az írásban, de ezt a kérést a belügyminisztere egyszerűen negligálta.
Párton belüli harcokhoz vezethet Braverman távozása
A véleménycikk miatt egyébként nem került túl jó helyzetbe a közvélemény-kutatások átlaga szerint a Munkáspárttól tetemesen elmaradó Rishi Sunaknak és a toryknak,
Sunak ugyanis a közül választhatott, hogy vagy gyengekezű kormányfőnek tűnik, és nem meneszti Bravermant, vagy pedig a menesztéssel egy nyíltsisakos harcot indít a párton belül.
Braverman az egyik legismertebb arca a kulturálisan szélsőjobboldali, ún. hátsósoros toryknak – a brit politikában így hívják azokat a képviselőket, akik a párt irányvonalától eltérnek –, így a menesztésének vélhetően nem fognak örülni, főleg, miután vannak olyanok, akik szerint az immáron exbelügyminiszter semmi kivetnivalót nem tett, és Sunakék moderáltabb politikáját hibáztatják a párt sikertelenségeiért.
Egy hátsósoros képviselő, Andrea Jenkyns úgy kommentálta a belügyminiszter távozását, hogy
támogatom Suella Bravermant, akit azért mondattak le, mert kimondta az igazságot. Rossz döntés Rishitől, aki a baloldal felé fordul
– fogalmazott Jenkyns, de vélhetően nem csak ő lesz az egyedüli, aki a nap folyamán névvel hasonló gondolatokat fogalmaz meg a leánykori nevén Twitternek nevezett X-en.
Braverman ráadásul kacérkodik a pártelnökség gondolatával is, ha pedig Sunak vezetésével a toryk nagyon leszerepelnének a következő, legkésőbb 2025 januárjában tartandó parlamenti választásokon, akkor a pártelnökválasztáson jobb helyzetbe kerülhetnek azok, akik nem voltak részesei a bukásnak.
A nap folyamán egyébként más változások is várhatóak a kormányban, miután Rishi Sunak kormánya már korábban bejelentette, hogy a kormányalakításra már ősszel vagy legkésőbb tél elején kerülhet majd sor, aminek első alanya így a Sunakkal korábban is olykor ellentmondó Braverman lett.
A kormányátalakítással és például Cameron visszahozatalával Sunak célja az lehet, hogy a torykból kiábrándult, majd emiatt a Keir Starmer-féle Munkáspárt felé mozdult szavazókat visszahozhassa.
Cameron ugyanis jobban eladható e moderáltabb szavazói rétegnek, mint a több botrányt is okozó, illetve kultúrpolitikai kérdésekben agresszív nyilatkozatokat tevő Braverman.”
Címlap fotó: Rishi Sunak és Suella Braverman 2023. április 3-án. Fotó: Phil Noble / Pool /Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
