szerkeszto 
„Az nyeri meg a 2020-as és a 2030-as évtizedet, aki az élvonalbeli technológiák használatával gyorsabban és pontosabban tud döntéseket hozni – írta legfrissebb posztjában György László kormánybiztos, aki szerint a dél-koreai tapasztalatok Magyarországnak is segítségül szolgálhatnak.
Elmondása szerint a 90-es évek az analóg világból a digitálisra való átállásról szólt. A térségükben (és szerintük az egész világon) úgy az analóg iparban, mint a digitális fejlesztésekben a japánok álltak a legjobban. Az átállást viszont nehezítette, hogy a japánoknak jelentős veszítenivalójuk volt, hiszen a magas jövedelmet biztosító analóg ipar helyére kellett volna felhúzni a digitális világot.
A kormánybiztos arra is kitért, hogy a koreaiak kapva kaptak a lehetőségen, és japán technológiát licencelve alkatrész-beszállítóból digitális fogyasztói márkák gyártóivá váltak. Az a Samsung, amely hetven éve még fűszernövényekkel kereskedett, harminc éve már mobiltelefonokat gyártott, és mind feljebb lépve az értékláncban mára a világ legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező okostelefon-gyártójává vált.
EMLÉKEZTETETT: CSAK A TAVALYI ÉVI NYERESÉGE A MAGYAR GDP ÖTÖDE VOLT.
Vagyis annyi pénzt söpört be a világból, amennyiért mi itt Magyarországon 4,7 millióan két és fél hónapot dolgozunk. Majd a kormánybiztosnak a megatrendekről úgy nyilatkozta, hogy ma a világ élvonalába kerülés titka nem ágazat-, hanem technológiaspecifikus. „Vagyis az nyeri meg a 2020-as és a 2030-as évtizedet, aki az élvonalbeli technológiák használatával gyorsabban tud dönteni, és pontosabb döntéseket tud hozni, és ezek mentén gyorsabban és pontosabban tud gyártani” – írta a kormánybiztos, majd hozzátette: természetesen elengedhetetlen, hogy a szuverenitásunk szempontjából fontos ágazatokat megerősítsük, de az ágazati versenyben is az fog nyerni, aki az élvonalbeli technológiákat a legjobban alkalmazza
Külön konferencia lesz a magyar stratégiáról
Végezetül arra is kitért: a Makronóm Intézet éppen ezért megvizsgálta, mely élvonalbeli technológiák határozzák meg az előttünk álló évtizedeket, és ez alapján 43 technológiai és alkalmazási területet azonosított. Három szempont alapján pedig kiválasztotta azt a hat plusz nyolc technológiai területet, amelyre Magyarországnak fókuszálnia érdemes. A három szempont az alábbi:
- Mekkora az adott technológia piacának mérete.
- Milyenek a hazai adottságok a humán erőforrás, a működő vállalatok és a KFI-hálózat kapcsán.
- Mekkora a terület energiaáraktól, importtól és ellátási lánctól való függetlensége.
A Makroverzum elnevezésű konferencián november 20-án, hétfőn bemutatkozik Magyarország iparstratégiája, innovációs stratégiája és ezzel összhangban lehetséges technológiai kitörési pontjai. „Azért leszek ott a konferencián, mert itt ér össze az iparstratégia és az innovációs stratégia, vagyis a fejlesztéspolitika alfája és ómegája” – írta posztjában.
A konferencián a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkárai ismertetik a gazdaságstratégia és az iparstratégia irányait, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára az innovációs stratégiát, míg a gazdasági szereplők és az elemzői, tanácsadói szféra mindezt kontextusba helyezi. Igazán érdekesnek ígérkezik egyben látni a big picture-t. „
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István