szerkeszto 
„Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a Magyarországon tartózkodó észak-macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki kiadatása nem minősíthető külpolitikai ügynek, és a magyar kormány nem tud, és nem is akar beleszólni a jogi eljárásokba.
A jövő évi magyar európai uniós elnökség alatt a kormány mindent meg fog tenni a Nyugat-Balkán, és benne Észak-Macedónia csatlakozásának felgyorsításáért, amire óriási szükség lenne a blokk hanyatló versenyképességének ismételt megerősítése érdekében is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szkopjéban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az észak-macedón kollégájával, Bujar Osmanival közösen tartott sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy az Európai Unió ma súlyos kihívásokkal néz szembe, s ezekre rossz válaszok születnek, ráadásul a kontinens versenyképessége drámaian visszaesett az ukrajnai háború miatt is.
Úgy lehetne megállítani az Európai Unió gyengülését, ha visszatérünk végre a józan észhez. A józan észhez való visszatérés első lépése az kellene legyen, hogy belássuk, hogy az Európai Uniónak szüksége van a Nyugat-Balkánra. Be kellene látni, hogy az Európai Uniónak szüksége van arra a lendületre, arra a friss energiára, arra a tenni akarásra, arra a gyors fejlődésre, ami a Nyugat-Balkánról jön
– jelentette ki.
Majd leszögezte, hogy az EU bővítését ezért haladéktalanul fel kell gyorsítani, aminek az is része, hogy minél előbb meg kell kezdeni a valódi tárgyalásokat Észak-Macedóniával is.
Szijjártó Péter sérelmezte, hogy még mindig vannak olyan tagállamok, amelyek a folyamatot „lassítják, gáncsolják, akadályozzák”. Ezzel kapcsolatosan felháborítónak nevezte, hogy Bulgária például heteken át blokkolta a Szkopjének kiküldendő levelet.
Ez elfogadhatatlan. Észak Macedónia tizennyolc éve tagjelölt. Tizennyolc év tagjelöltség a csatlakozási tárgyalások valós megkezdése nélkül egész egyszerűen tiszteletlenség egy nemzettel szemben
– húzta alá.
Szavai szerint mindez ráadásul teljességgel ellentétes a közösség érdekével, a tárgyalások akadályozása nyomán ugyanis komoly csorbát szenved az EU hitelessége is.
„Tehát mi, amikor majd átvesszük az Európai Unió elnökségét, minden erőnket latba fogjuk vetni annak érdekében, hogy a Nyugat-Balkán csatlakozása, így Észak-Macedónia csatlakozása is minél gyorsabban megtörténjen” – mondta.
A miniszter ezután kitért az energiabiztonság kérdésére is, rámutatva, hogy ez minden ország számára kritikus fontosságú, az ellátás garantálása nemzeti hatáskör, nemzeti kötelesség. „Világossá kell tenni, hogy senkinek semmilyen joga nincsen arra, hogy veszélyeztesse egy másik ország energiaellátásának biztonságát”.
Ezért Bulgária legutóbbi lépése, amellyel ultimátumszerűen megemelték a Magyarországra, Szerbiába és Észak-Macedóniába szállítandó földgáz tranzitdíját, ellenséges lépés
– közölte, hozzátéve, hogy ezt minden egyeztetés nélkül hozta meg Szófia, ami szerinte ugyancsak elfogadhatatlan.
„Magyarország természetesen készen áll arra, hogy az európai uniós keretek között megadja a kellő súlyú választ erre az ellenséges lépésre” – szögezte le.
Kiemelte, hogy a kormány már meg is tette az első lépést azzal, hogy hétfőn kötelezettségszegési eljárás indítását kérte az Európai Bizottságtól Bulgáriával szemben, s amennyiben szükséges, kész arra, hogy további intézkedéseket hozzon az ügyben.
Megállapodtunk, hogy az észak-macedón és a magyar kormány konzultál, és folyamatosan koordinálja egymással azokat a lépéseket, amelyeket annak érdekében teszünk, hogy egyikünk energiaellátását se veszélyeztethesse Bulgária ezzel a döntéssel
– tájékoztatott.
Nem külpolitikai ügy
Szijjártó Péter végezetül a hazánkban tartózkodó volt észak-macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki kiadatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva azt hangoztatta, hogy ez semmiképpen nem minősíthető külpolitikai ügynek, a kormány nem tud, és nem is akar beleszólni a jogi eljárásokba, erről a mostani tárgyalásokon sem volt szó.
Bujar Osmani a bulgáriai tranzitdíjak megemelését „illegális adónak” minősítette, amely nem áll összhangban az európai uniós szabályokkal, s ellentétes a kontinens gazdasági érdekeivel. Aláhúzta, hogy fontos az összehangolt közös fellépés ezen a téren, valamint az ügy megvitatása az EU-val.
Emellett a két állam kapcsolatait méltatta, rámutatva, hogy mára Magyarország Észak-Macedónia tizedik legfőbb kereskedelmi partnere, valamint a nyolcadik legnagyobb beruházója, ezért derűlátóan nyilatkozott az együttműködés jövőbeli további fejlesztésével kapcsolatban is.
Hangsúlyozta, hogy Budapest mindig kiállt hazája EU-integrációs törekvései mellett, és ebből a szempontból fontos lehet a jövő évi magyar európai uniós elnökség is.”
Címlap fotó: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Bujar Oszmani észak-macedón külügyminiszterrel tartott sajtóértekezleten a szkopjei külügyminisztériumban 2023. november 16-án© Fotó Georgi Licovszki / MTI / EPA
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István