Kós Zoltán 
Mi lett volna ha nem írják alá a békediktátumot?
„Mi lett volna ha – ezt a kérdést általában tudománytalannak bélyegzik, de időnként érdemes végiggondolni, mi történt volna, ha máshogy alakulnak a történelmi körülmények. Lehetett volna másképp Trianon címmel tartott gondolatébresztő rendkívüli történelemórát Ablonczy Balázs történész két kaposvári középiskolában hétfőn.
Több történelmi tényt vett górcső alá Ablonczy Balázs, a téma szakértője. Feltette a kérdést, hogy fordulhatott volna más irányba Magyarország sorsa, ha Tisza Istvánt nem ölik meg, ha nincs Tanácsköztársaság, vagy ha az Osztrák–Magyar Monarchia megnyeri az első világháborút?
– Az elágazásokból nem szabad túlságosan messzire jutni, mert az már tényleg a fikció terepe – felelte kérdésünkre a történész. – De arra alkalmasak a gondolatfutamok, hogy lássuk a történelmi alternatívák jelentőségét.
Ha máshogy történtek volna az események, vajon Tisza Istvánt elfogadta volna-e az ország egy új Kossuth Lajosnak, vagy egy magyar Musztafa Kemál Atatürknek, aki önvédelmi harcot hirdet a Nyugat ellen, mint Törökország vezetője? – elemezte Ablonczy Balázs. Az is nyitott kérdés, mi történt volna, ha a magyar delegáció nem írja alá a trianoni békeszerződést.
– Ezzel a gondolattal eljátszottak abban a korszakban is, sőt a delegáció, benne Teleki Pállal, gróf Apponyi Alberttel még le is modellezte. – Végül arra jutottak, hogy bizony alá kell írni, mert még kedvezőtlenebb helyzetbe hozzák az országot, ha nem írják alá a békét. Teleki és Apponyi egyébként ellenezte a békediktátum elfogadását, míg Bethlen István és Popovics Sándor volt pénzügyminiszter, a Nemzeti Bank elnöke az aláírás mellett érvelt. A béke támogatói attól tartottak, hogy ellenkező esetben sokkal nehezebb helyzetbe kerülnek a határon túli magyarok, és hazánk közgazdasági helyzete romlott volna.
Gyakran hallani, hogy a Tanácsköztársaság miatt ránk mért büntetés volt Trianon, ezzel szemben az, hogy Magyarország határai hol lesznek, az a párizsi békekonferencián 1919 márciusának közepére már eldőlt. Ezután csak apró módosítások következtek, mint Burgerland vagy a Muravidék ügye. A Tanácsköztársaságnak ettől még voltak más bűnei, mutatott rá a történész.
Kedvelik a gondolatkísérleteket
A fiatalok fogékonyak erre a módszerre, és érdeklődőek, tapasztalta Ablonczy Balázs, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, aki a Magyar Történelmi Társulat főtitkára is egyben. Jó élményei vannak a hasonló előadásokról országszerte. Hagyomány, hogy neves történészeket kérnek fel, hogy tartsanak előadásokat fontos történelmi kérdésekről a kaposvári középiskolákban, mondta Polgár Tamás, a MNL Somogy Vármegyei Levéltárának igazgatója, mert a levéltár, a Magyar Történelmi Társulat somogyi csoportja és az érintett iskolák közösen szervezték a programot. Ablonczy Balázs hétfőn a Táncsics Mihály Gimnáziumban, és a KSZC Noszlopy Gáspár Közgazdasági Technikumban adott elő.”
Fotó: sonline.hu
Eredeti írás: KOVÁCS GÁBOR LÁSZLÓ
About the Author
