Felajánlották a görög miniszterelnöknek, hogy beszéljen a brit miniszterelnök-helyettessel a Parthenon-szobrokról, de inkább hazament
szerkeszto 
„Miután Rishi Sunak brit miniszterelnök az utolsó percben lemondta, hogy találkozzon a görög miniszterelnökkel a Parthenon-szobrok átszállításáról tárgyalni, Oliver Dowden brit miniszterelnök-helyettes ajánlotta fel szolgálatait Micotákisznak, de a görög miniszterelnök visszautasította.
Kiriákosz Micotákisz már Londonban volt, hogy többek között az egyébként athéni Akropoliszba tartozó szobrok kérdését megvitassák, amikor Sunak lemondta a találkozót. Micotákisz azt mondta, hogy nagyon csalódott a találkozó lemondása miatt, de Dowdennel nem fog tárgyalni, inkább hazamegy. Elmondása szerint remélte, hogy Sunakkal meg tudják vitatni a szobrok kérdését Sunakkal, más fontos ügyek mellett, mint például a klímaváltozás, az ukrán és a gázai háború.
A görög kormány szóvivője „példátlannak” minősítette Sunak lépését, magas rangú tisztviselők szerint pedig Sunak lényegében öngólt lőtt ezzel.
„Görögország büszke ország, hosszú történelemmel. Micotákisz ezt az országot, ezt a népet képviseli. Nem lehet neki azt mondani, hogy ez a találkozó elmarad, de itt van helyette a miniszterelnök-helyettes” – mondta egy tévéinterjúban a szóvivő.
Micotákisz már a hétvégén Londonba utazott elsősorban a márványokról szóló tárgyalás miatt. Csakhogy a görög miniszterelnök előtte, vasárnap bement a BBC adásába és adott egy interjút is a témában, ami – mint kiderült – felbosszanthatta Sunakot. Micotákisz úgy fogalmazott az Elgin-márványok ügyében, hogy nem tulajdonjogi kérdésről van szó, hanem annak a görögországi emlékműnek az „újraegyesítéséről”, ahonnan a márványok Angliába kerültek.
Szerinte a jelenlegi helyzet olyan, mintha Leonardo mesterművét, a Mona Lisát félbe vágnák, és egyik felét a British Museumban, a másikat jelenlegi kiállítási helyén, a párizsi Louvre-ban őriznék.
Nem ez az első eset, hogy a bámulatos műemlék ügye diplomáciai feszültségeket okoz a két ország között. Az UNESCO hivatalos csatornáin először 1983-ban fogalmazott meg igényt Görögország a márványokra. Az ENSZ szervezete fel is ajánlotta, hogy mediál a két fél között, de ezt a britek akkor visszautasították. Nagy port kavart az is, amikor a görög kormány húsz évvel ezelőtt különösen erőteljes kampányba kezdett, azzal érvelve, hogy a kincsnek a 2004-es athéni olimpia idején már a görög fővárosban lenne a helye. Ez az érv sem hatott. 2021-ben aztán az UNESCO hivatalosan is arra szólította fel a brit kormányt, hogy tárgyaljon az Elgin-márványok ügyéről. (Guardian)”
Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
