1634 elítélt embercsempészt engedtek ki a magyar börtönökből a kormány döntése alapján

2023. október 12-ig 1634 elítélt, külföldi állampolgárságú embercsempészt engedtek el összesen 30 magyarországi büntetésvégrehajtási intézményből egy tavaszi kormányrendelet alapján. Azt már korábban is lehetett tudni, hogy tömegével hagyhatták el az embercsempészek a hazai börtönöket, a pontos számokra azonban csak most derült fény.

Méghozzá annak köszönhetően, hogy egy jobbikos képviselő, Lukács László György írásbeli kérdést intézett Rétvári Bence belügyi államtitkárhoz a témában, Rétvári pedig válaszában az intézkedés indoklása mellett részletes adatokat is közölt. Az államtitkár írásbeli válasza elérhető a parlament honlapján, elsőként az Economx nevű portál írt róla.

72 órán belül el kell hagyniuk Magyarországot az embercsempészeknek

Az embercsempészek kiengedését egy április 27-ei kormányrendelet tette lehetővé. Ez kiterjesztette az úgynevezett reintegrációs őrizet intézményét az olyan embercsempészekre, akik esetében egyéb bűncselekmény elkövetését nem állapították meg. Alaphelyzetben a reintegrációs őrizetet a társadalomra kevésbé veszélyes, nem életvitelszerű bűnelkövetők számára tartja fenn az állam, leginkább olyan esetekre, amikor gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt ítéltek el valakit.

A jogintézmény praktikusan azt jelenti, hogy az elítélt a büntetésének egy részét egy lakásban töltheti le, és szigorú feltételek mellett azt el is hagyhatja, például azért, hogy boltba, dolgozni vagy tanulni járjon. A külföldi embercsempészek esetében azonban nincs szó ilyenről, számukra azzal jár a reintegrációs őrizet, hogy 72 órán belül el kell hagyniuk az országot. Az eljárást Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök kritizálta szeptember elején.

Nem fértek már el a külföldi rabok a magyar börtönökben

Rétvári Bence írásbeli válaszában elsősorban azzal indokolta a reintegrációs őrizet kiterjesztését a külföldi embercsempészekre, hogy a fogva tartásuk rengeteg pénzbe kerül a magyar államnak:

A külföldi rabok fogva tartása jelentős költségekkel jár, tekintettel arra, hogy a magyar nyelvet nem beszélik, valamint a különböző kultúrák miatt az elhelyezésükről és az étkezésükről is másképp kell gondoskodni. A magyar börtönök nem arra épültek, és nem is azt a célt szolgálják, hogy ilyen multikulturális közeg őrzését biztosítsák. A külföldi embercsempészek fogva tartása tehát aránytalan terhet rótt Magyarországra.

Rétvári azt is hozzátette, hogy a határvédelmi költségek megtérítését hiába kérte a kormány az Európai Uniótól, ahogy az elítéltek őrzésének költségét sem akarták kifizetni azok az országok, ahonnan az embercsempészek érkeztek. A kormány azt is megpróbálta elérni, hogy az érintett országok vegyék át a saját állampolgáraikat, sikertelenül.

Rétvári Bence szerint több mint 2000 külföldi embercsempészt fogtak el Magyarországon, és miattuk a hazai börtönök túlzsúfolttá váltak. Arányuk jóval 10 százalék fölé nőtt, nagyjából minden nyolcadik rab külföldi embercsempész volt a hazai börtönökben az elengedésük előtt, és még most is a fogva tartottak 8,5 százalékát teszik ki.

Az államtitkár azt is leírta, hogy az elengedett embercsempészek közül mindössze nyolcan kerültek vissza a börtönbe, és csupán két személy esetében derült fény arra, hogy újra embercsempészetben vett részt.”

Címlap fotó: hu.euronews.com
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.