„2024-ben várhatóan 76 országban tartanak olyan választásokat (elnök-, parlamenti, önkormányzati), ahol minden választópolgárnak lehetősége lesz szavazni. Ez a világ lakosságának több mint a felét érinti, mintegy négymilliárd embert, és az elmúlt évek részvételi adatait figyelembe véve körülbelül kétmilliárdan élni is fognak szavazati jogukkal.
Nem minden arany, ami fénylik
Az Economist Intelligence Unit demokráciaindex alapján vizsgált meg 71 országot, melyek közül 43-ban teljesen szabad és tisztességes választások lesznek (a 43-ból 27 EU-tagállam), ám a többi 28 nem felel meg a demokrácia alapvető feltételeinek. Érdekesség, hogy a legtöbb ország Európában (37) és Afrikában (18) tart választásokat, és a két kontinens a demokráciaindex alapján nem is lehetne távolabb egymástól.
A világ tíz legnépesebb országa közül nyolcban – Bangladesben, Brazíliában, Indiában, Indonéziában, Mexikóban, Pakisztánban, Oroszországban és az Egyesült Államokban – tartanak 2024-ben választásokat. A tiszta verseny nem mindenhol őrzi meg sem tiszta, sem verseny jellegét: az említett országok felében a választások sem szabadnak, sem tisztességesnek nem minősíthetők, és a demokrácia számos más előfeltétele, például a szólás- és egyesülési szabadság sem érvényesül. Banglades, Mexikó és Pakisztán az elemzés szerint hibrid rezsim, amelyek a demokrácia és a tekintélyelvűség elemeit ötvözik, Oroszország pedig tekintélyelvű, ahol a választások szinte biztos, hogy nem fognak rendszerszintű változást hozni.
A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány olyan Európán kívüli választás, amikre érdemes figyelni. Vagy azért, mert a hatásaik túl fognak mutatni az országhatárokon, vagy azért (is), mert még a magyar választási kampánynál is bizarabb jelenetekre lehet számítani.”
Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
