Kós Zoltán 
Adóssághegy Pécsen: pont ugyanaz történik, mint tizenöt éve
„Ismerős történet
Az előző szocialista városvezetés közel 40 milliárdos adóssághegyet hozott össze a mostani városvezetőkhöz kísértetiesen hasonlító módszerekkel, és ugyanazon személyekkel közreműködve. Péterffy Attiláék eddig 16 milliárdnál tartanak, amivel 25 évre taszították adósságba a várost.
2024-hez képest éppen másfél évtizede vált világossá, hogy az akkor is Gyurcsány Ferenchez közelálló városvezetés 40 milliárd forintos adóssághegyet hozott össze alig néhány év leforgása alatt.
Ismerős vonal
Az akkori városirányítók, döntéshozók között ott volt Tóth Bertalan jelenlegi MSZP-s parlamenti képviselő, Nyőgéri Lajos mostani MSZP-s alpolgármester, Sík László Lajos, aki jelenleg MSZP-s bizottsági elnök és Kunszt Márta DK-s tanácsnok is.
Akkoriban önkormányzati képviselő volt az a Schmidt József is, aki a mostani rezsimnek az immár büntetőeljárás alatt álló Bőrklinika-Mandulás kemping cseréjének nyélbeütéséhez egy megkérdőjelezhető ingatlanbecsléssel segített. Meixner András alpolgármesterként tevékenykedett akkoriban, mostanában a családi vonal révén fia a Biokom ügyvezetőjeként van közel a tűzhöz, a volt alpolgármester pedig a propagandasajtó FEB-tagságában kapott elnöki posztot.
Az akkori közgyűlés tagja volt az a Kőhegyi István volt MSZP-s képviselő, aki Péterffy Attila polgármesternél is komoly szerepet kapott, úgy tudjuk, hogy az ő kezében futnak össze például az önkormányzati cégekkel való kapcsolattartás szálai.
Akkor is hazardíroztak
A városvezetés élén 2009-ben történt változás, a jobboldal pedig a 40 milliárdos adóssághegy kialakulásának feltárására egy vizsgálóbizottságot hozott létre. A grémium megállapította, hogy Pécs kezelhetetlen mértékű eladósítása 2003-tól indult meg, 2004-ben felgyorsult és 2005-től szinte megállíthatatlan hitelspirál jelentkezett, a csúcspont 2008 májusában következett be, amikor a város a fizetésképtelenség határára sodródott. Akkoriban svájci frank alapú kötvényt bocsátottak ki, eladták a város ingatlanvagyonát, valamint 12 milliárd forintnyi EIB-hitelt vettek fel. A pénzt működésre és presztízsberuházásra – például a kihasználatlan, nem rentábilis reptérre, az Expo Centerre – költötték.
Ahogy az akkori önkormányzati lap megírta, mindent elmond az a kijelentés, melyet egyik meghallgatott mondott a vizsgálóbizottság előtt, miszerint a város gazdálkodására 1998-ig az óvatosság, 1998-tól a bátorság, 2002-tól a vakmerőség, míg 2006-tól a hazardírozás volt a megfelelő jelző.
Rendrakás évekig
A 40 milliárdos adóssághegyet az Orbán-kormány nullázta le aztán, de az önkormányzati, intézményi szerkezetátalakításra csak később tudott sort keríteni a nemzeti oldal, amelyhez kormányzati visszatérítendő kamatmentes támogatást kaptak. Ezzel párhuzamosan, a múlt évtized közepén tudott elindulni a város újraiparosítása, amely azonban Péterffyék érkezésével megtorpant. Információink szerint a baloldal befektetőellenes hangulatkeltése miatt már nagyobb beruházók is elbizonytalanodtak abban, hogy a várost, vagy annak környékét válasszák. Érdekesség, hogy miközben „savgyarmattal” riogatnak a baloldaliak, addig hatalmas méretű akkumulátortelepet építenek a Pécsi-víz közvetlen közelébe – igaz, ezt már nem verik nagydobra.
A több sem elég
A mostani városvezetés – amely több szálon kapcsolódik MSZP-s elődökhöz – pedig pár év leforgása alatt már 16 milliárdos adósságot halmozott fel, amit 2048-ig kell törlesztenie a városnak. Mindezt úgy, hogy közben 2019-hez képest is sokkal több állami támogatást kapott a város. 2023-ban ugyanis 20 milliárd forint körül volt az állami támogatás összege, ami 2019-ben, tehát az előző városvezetés utolsó évében még csak 12 milliárd körül alakult. Tavaly pedig már 14,5 milliárd forintnyi iparűzési adóval számolhattak, ami csupán 9,5 milliárd volt néhány esztendeje.”
Fotó: IKÉ
Eredeti írás: BÓKA MÁTÉ CIPRIÁN
About the Author
