Oroszország több szankcionált berendezést szerez a Nyugattól, mint Kínától. Meg is nőtt az ütőereje
szerkeszto 
„Ebben az időszakban a nyugati cégek katonai célokra is használható (kettős vagy többes rendeltetésű) termékei 48%-ban erősítették az orosz behozatalt, míg a Kína felől érkező termékek 45%-ot tettek ki. Erre a következtetésre jutott az a jelentés, melyet az Oroszország elleni szankcióka vizsgáló Yarmak-McFaul nemzetközi munkacsoport és a Kijevi Közgazdasági Főiskola állított össze.
Az Oroszországba beérkezett többes felhasználású termékek gyártóinak listáját az amerikai félvezető-óriás, az Intel vezeti, akit a kínai Huawei követ. A top 10-ben további amerikai cégek is találhatók, így az a Texas Instruments, az IBM és a Dell.
Ezek a vállalatok többnyire és feltételezhetően nem szándékosan játsszák ki a tilalmakat, hanem csak elmulasztják ellenőrizni termékeik végfelhasználóit, és lezárni az oda vezető utat.
Ha viszont az eladás végcélja ismert előttük, akkor súlyos következményekkel kell számolniuk.
Az Oroszország által 2023 első három negyedévében vásárolt „katonai” áruk csaknem fele olyan gyártóktól származott, amelyek székhelye az exportellenőrzést elrendelő országokban található – írja a Politico.
Az ukrajnai ellenségeskedés aktív szakaszának folytatásához, különösen a légitámadások tekintetében, Oroszországnak nagy szüksége van mikrochipekre, érzékelőkre és navigációs rendszerekre. Ezek a termékek nélkülözhetetlenek a Kinzsal (H–47M2) hiperszonikus nukleáris rakéták, a felderítő és csapásmérő drónok, köztük az iráni gyártmányú Shahed UAV-k feltöltéséhez és irányításához.
A jelenlegi hadihelyzetben ezek az eszközök jelentik a legnagyobb fenyegetést a kijevi vezetés számára, az ukrán csapatokra és a civil-ipari infrastruktúrákra nézve is.
Az elmúlt hónapokban hatalmas mértékben nőtt az orosz csapásmérő eszközök száma és hatékonysága
A tanulmány adatai szerint az oroszok 2023-ban az alábbi eredményeket érték el:
Februárban az indított drónok száma 45 volt, és egyik sem talált célba. Decemberben már 623 drónt eresztettek el, és ezekből 115-öt nem tudott leszedni az ukrán légvédelem.
A rakéták körében tavaly márciusban 85 indult útnak és a fele nem ért célt. Az év végére 199 indításból 71 eljutott a becsapódásig. A kifejezetten rakéták ellen kiépített védelmi rendszer miatt ezek az eszközök sérülékenyebbek, mint a drónok, de a mennyiségi növekedés pótolja a hátrányt.
A jelenlegi adatok szerint egyelőre nem áll jelentősebb akadály az orosz légicsapások fokozása előtt.
Azon országok között, ahol katonai célokra alkalmas alkatrészeket gyártanak, értékesítenek és Oroszországba szállítanak, Kína, Hongkong, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek foglalják el a vezető pozíciókat.
Emiatt az Egyesült Államok és az Európai Unió fokozza a diplomáciai nyomást ezekre az államokra a kettős felhasználású termékek exportjának leállítása érdekében. Az eddig kifejtett nyomás viszont nem látszik elégségesnek.
A jelentés készítői szerint a nyugati koalíciónak ennél sokkal komolyabb erőfeszítéseket kell tennie, és a termékek felhasználásának ellenőrzését a gyártó cégektől is fokozottan meg kell követelni.
Ennek egyik módja az, hogy ha például egy amerikai gyártó tudomására jut, hogy termékét továbbadták Oroszországnak, akkor szüntesse be a kapcsolatokat a vásárlóval. Ha mégsem teszi, annak büntető következményei lehetnek.
Ha a diplomáciai erőfeszítések és a gazdasági büntetések nem segítenek meggyőzni a harmadik országokat arról, hogy megtagadják az Oroszországnak nyújtott segítséget, akkor erőteljes kereskedelmi kvótákat kell bevezetni az ilyen kormányzatok ellen, beleértve a nekik szállított stratégiai árukat is.
Nagy és kiterjedt feladat vár a bűnüldöző szervekre is, hogy vizsgálják ki a vállalati jogsértések eseteit. Ez különösen az Unióra vonatkozik, ahol a végrehajtási jogkör a tagállamok mérlegelési körében maradt. Ezért például Finnország, miközben erőteljesen növeli az Ukrajnának juttatott lőszer és fegyverzet mértékét, egyben követeli a szankciós politika határozottabb érvényesítését.
2023 második fele egy hatalmas ukrán ellentámadás ígéreteivel telt, hogy reagáljon az orosz erők meglepetésszerű áttörésére, több száz kilométeres szakaszon. A küzdelem véres közelharcokba torkollott, melyek csekély területi nyereséget hoztak, ellenben hatalmas humán veszteségekkel jártak. A finn politikus szerint ennek a kedvezőtlen folyamatnak a megfordítása kulcskérdés, és ezért elkerülhetetlen az orosz kapacitások maximális korlátozása.
Ezek az erőfeszítések még nagyon távol vannak a teljességüktől.
Amerika keményebb
Ami az Egyesült Államokat illeti, ott elsősorban az FBI feladata a szankciók megkerülésének kivizsgálása. December végén Joe Biden elnök aláírta azt a rendeletet , amely lehetővé teszi másodlagos szankciók bevezetését a különböző országokban található bankokkal szemben is, ha olyan áruk kifizetésére végeznek átutalásokat, amelyek eladása tilalom alá esik Oroszország felé (mikrochipek, speciális gépi berendezések, fegyvergyártáshoz használt vegyi anyagok, golyóscsapágyak, optikai rendszerek).
A titkosszolgálati eszközök fokozott felhasználása azért is fontos a nyugati hatalmak számára, mert közben az orosz szakszolgálatok – ahogy a The Financial Times forrásai jelzik – egyre több erőfeszítést, pénzt és és időt fordítanak a szankciók és az exportellenőrzések megkerülésére. Ennek keretében folyamatosan kutatják azokat a harmadik országokat és vállalatokat, akik hajlandók viselni a szankció-megkerüléssel járó következményeket. Főként akkor, ha az orosz eladás egyre jobb üzlet a számukra, ami a fokozott rizikófaktor elfogadására készteti őket.”
Címlap fotó: Katonai felhasználású processzorok Texas Instruments© Technológia: Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
