„Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn aláírt egy rendeletet, amelyben arról esik szó, hogy Oroszország bizonyos, nemzetközileg elismert részeit történelmileg ukránok lakták, és hogy meg kell védeni őket. A rendelet szokatlanul nagy visszhangot váltott ki az orosz sajtó és politikusok részéről.
Az ukrán elnök először egy hétfő reggeli Facebook-videóban számolt be a rendelet aláírásáról, amelyet az úgynevezett „ukrán egység napja” alkalmából adtak ki. Volodimir Zelenszkij akkor mindössze annyit közölt, hogy a rendelkezés „az Orosz Föderáció történelmileg ukránok által lakott területeiről” szól. A rendelet pontos tartalmát viszont nem árulta el.
Mindössze annyit mondott az Ukrajinszka Pravda szerint, hogy nemcsak Ukrajna és az ukrán nép érdekében kell lépéseket tenniük, hanem „a jogegyenlőség és a szabadság, az ukránok igazsága, a mi és a történelmünk igazsága” érdekében is cselekedni kell, és „az ukrán jövő érdekében vissza kell térni a történelmi igazsághoz”. A rendelkezés csak kicsivel később jelent meg az ukrán elnök hivatalos honlapján, onnan derült ki, pontosan miről is van szó.
A honlapon közzétett szöveg szerint Zelenszkij arra utasította az ukrán miniszteri kabinetet, hogy dolgozzanak ki egy akciótervet arról, miként lehet megvédeni azokat az Oroszországban élő ukránokat, akik a „történelmileg ukránok által lakott” területeken élnek. Majd fel is sorolták ezeket a régiókat:
- a Krasznodari határterület,
- a Belgorodi terület,
- a Brjanszki terület,
- a Voronyezsi terület,
- a Kurszki terület
- és a Rosztovi terület.
A rendeletet azzal indokolták, hogy Oroszország évszázadok óta, szisztematikusan bűncselekményeket követett el az ukrán kisebbséggel szemben, amelyeknek célja „a nemzeti identitásuk megsemmisítése, az ukránok elnyomása, a jogaik és szabadságuk megsértése volt”. Az akcióterv értelmében össze kell gyűjteni „az ukránok ellen elkövetett bűncselekményeknek […] az erőszakos oroszosítás politikájának, a politikai elnyomásnak és az ukránok deportálásának” bizonyítékait.
Továbbá előírták, hogy lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy megcáfolják „az Orosz Föderáció dezinformációit és propagandáját az Oroszországban élő ukránok és más elnyomott népek múltját és jelenét illetően”, és mindent meg kell tenni azért, hogy bemutassák „az Ukrajnáról kialakított orosz mítoszok hamisságát”.
A rendelkezés hatálya kiterjed az oktatáspolitikára (a tankönyvekre vonatkozóan például előírták, hogy az Oroszországban élő ukránok „igaz történetét” kell bemutatni), valamint a nemzetközi politikában való részvételre, az ukrán külpolitikára is.
Heves orosz reakciók érkeztek
A rendelet azért válthatott ki nagy visszhangot, mert a felsorolt, Ukrajnával határos régiók mind Oroszország nemzetközileg elismert részének számítanak.
És azért is, mert Zelenszkij egy ahhoz hasonló eszközzel élt most, mint amit az oroszok Használtak az utóbbi években.
Ugyanis az ukrajnai konfliktusban az orosz fél rendszeresen hivatkozik az Ukrajnában élő orosz kisebbség védelmére, többek közt két éve is ezzel indokolták a „különleges hadművelet” megindítását. Most vélhetően attól tartanak, hogy a „történelmileg ukránok által lakott” területek emlegetésével az ellenségük is megpróbálhatja kétségbe vonni Oroszország szuverenitását.
A rendeletre reagált többek közt Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a Telegram-oldalán. Azt írta, hogy szerinte Zelenszkij ezzel a lépéssel a fronton elszenvedett kudarcokat próbálja leplezni.
Nincs miről beszélni, mert az ukránok oroszok, Kis-Oroszország pedig Oroszország részét képezi
– írta az orosz politikus (Kis-Oroszország, vagyis Malorusszia egyes ukrán régiók történelmi neve).
Medvegyev – aki a napokban kétségbe vonta bármilyen ukrán állam létezési jogát a „történelmileg orosz területeken” – hozzátette, hogy szerinte Zelenszkijnek hamarosan menekülnie kell, és legfeljebb Kanadát teheti magáévá.
A politikuson kívül az orosz törvényhozás, az Állami Duma is reagált az ukrán rendeletre egy közleményben, amelyben azt írták, hogy annak semmilyen történelmi vagy valóságalapja nincs. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség emlékeztetett arra is, hogy egyes ukrán nacionalisták már korábban is arról beszéltek, hogy el akarják foglalni a fentebb említett régiókat. Kirilo Budanovnak, az ukrán katonai hírszerzés vezetőjének irodájában is készült egy fotó 2022 decemberében egy olyan, a jövőbeni „szétesett” Oroszországot ábrázoló térképről, amelyben Ukrajna részeként tüntették fel az említett régiókat.
Leonyid Szluckij, az Állami Duma külügyi bizottságának vezetője szintén azt mondta, hogy Zelenszkij rendelete történelmi hazugságokat tartalmaz, és hogy a „göbbelsi propaganda” szellemében írták azért, hogy „meghamisítsák a történelemet és megtévesszék a fiatalabb generációkat”. Mihail Mjagkov, az Orosz Hadtörténeti Társaság igazgatója pedig úgy fogalmazott a RIA Novosztyinak nyilatkozva, hogy az ukránok elnyomásáról szóló rendelettel az ukrán kormányzat már egy katonai beavatkozást készíthet elő Oroszország területén, és az ország „dehumanizálásra” törekszik azért, hogy több támogatást kapjanak a Nyugattól.
Nem véletlenül ezeket a területeket sorolhatták fel az ukránok
A rendelet szempontjából érdekesség még, hogy csak és kizárólag azokat a régiókat sorolták fel benne név szerint, amelyek jelenleg Ukrajnával határosak (és amelyek a Budanov-féle korábbi térképen is szerepelnek).
Holott történelmileg nem csak Oroszországnak ezen a részein létezett nagyobb ukrán népesség. A modernkori népszámlálási adatok szerint a legtöbben nem is a felsorolt régiókban éltek,
hanem Oroszország más részein, többek közt Szibériában.
Mindezt az magyarázza, hogy Oroszország távolabbi területeinek kolonizálásában sok ukrán földműves is részt vett az utóbbi évszázadokban, és egy részük megőrizte nyelvét, kultúráját a későbbiekben is. Többek közt a 2002-es és 2010-es oroszországi népszámlálások adataiból is az látszódott, hogy a felsorolt régiókban jóval kisebb volt az ukrán népesség aránya, mint Oroszország belső és távol-keleti területein.
Őket viszont ez a rendelet meg sem említi. Ennek alapján elképzelhető, hogy a dokumentum most valóban inkább egyfajta provokatív, inkább külpolitikai, mintsem kultúrpolitikai célú eszköz lehetett az ukrán politikai vezetés részéről.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
